A csónaknak nevezett kenu szerintünk minimum hajó.

2009. október 30., péntek

Téliesítés, takarékláng

. .

Bár e bloghoz rendelt részletes számláló alapján is lehetne éves, szezonális összegzést készíteni, ettől midannyiunkat az ment meg, hogy egyrészt genetikailag taszítanak a diagramok, a számoszlopok, az ezzel való villogás, ill. bizonyos intőn felemelt mutatóujjakkal fontoskodás. Másrészt még tanár koromban megerősödtem undorodni a statatisztikák hosszas sorolásától. ("Hányan értek el jeles osztályzatot kémiából a 10.gy-ben, ezzel szemben a 10.cs, ugye, már megint csak..." - kit érdekel!?)
.
.
Ezzel a bejegyzéssel nem is szeretnék objektíven summázni, mert mindenekelőtt tele vagyunk örömökkel, ha retrózunk egyet! A névváltozás következményeitől talán jobban tartottunk és tartottak mások, mint ami indokolt lett volna. Minden túrázó egyszer újként kezdte nálunk, aztán az első felbukkanásból az évek során ős-bigott-törzs-túrázókká és bizony barátokká (barátnővé és feleséggé) váltak! Márcsak ezért is örülünk az újabb és újabb arcoknak... És azért is, mert így nem kérdés, hogy jó dolog-e ez az egész. Hihetetlen sokféle népekkel lehet talákozni, aztán mindenkiről - a mindenki döntő többségéről - kiderül, hogy jó helyen vannak, jó helyen vagyunk. Köszönjük, hogy eljöttek, eljöttetek!
.
.
A blog mostantól nem vész el, csak elhalkul, takaréklángon pislákol - és emiatt egyvalaki (tudatlanul, persze) biztos hálás lesz: a főnököm. Mert azért lássuk be...
.
.
A blog fennállása óta nem ejtette ki száján a szakállas, unalomig kántált, közhellyé kopott v*lság kifejezést, nem engedett a csábításnak, és nem szemetelte oldalait, sorait tele szm*jlikkal - hiszen így is értette mindenki -, nem kellett kijelentéseket visszaszívni, ettől-attól elhatárolódni, szóbeli adok-kapokba belemenni, az elől elhajolni stb. Na persze, ez nem egy ilyen műfaj... Sőt, a blog talán inkább "okosodott", hogyan formálódjon külsőleg, belsőleg. Nem írom ide, hogy továbbra is várjuk a kritikákat, de továbbra is várjuk a kritikákat; és minden szöveges, képi, vidós, helyesírási és stilisztikai segítségért őszintén hálás vagyok. Nekem is biz'a belső gondolatrendőrséggel kellet önfegyelmet gyakorolnom, többes szám első személyben gondolkodnom, gondolkodnunk - hát nem mindig sikerült.
.
.
A következő évad elejéig is lesz azér' ez-az, néha (de csak néhábban, mint eddig) érdemes lesz ide vagy a főoldalra vetődni, de semmi rosszat nem ígérhetünk. Lesz kirándulás, szilveszteri láblengetős hajrázás (hajnak a rázása), sítábor napközis tea nékül, effélék.
.
.
Ha a munkahelyeden nagyon letaglózna az unalom, és már minden hírt, muffin-receptet, celeb-alázást, fogyókúratanácsadást, potencianövelő titkos csodát elolvastál, és itt még nem lenne új bejegyzés, néhányat hadd ajánljunk figyelmedbe a régiek közül:
.
¤ Először is a legelsőt, az alapot, a gyökerekről...
¤ Azóta egyik kedvencünkké vált, kalandoros "fílingű" filmről... (Azóta már természetesen megvan az egész!...)
¤ A kenu szó eredetéről...
¤ Gyereklelkűeknek a kenuzásról...
¤ Beszámoló a Vogalongáról...
¤ Dráva-menti emlékekről...
¤ És persze az Evezz a gyárba! akciónkról... (Folytatása a bejegyzés alján!)
És a többi, ahogy tetszik - vagy nem....
.
Végül egy kedves film, amit még tavasszal találtam, és most pont jól fog jönni: részlet az angol nyelvű, kanadai Paddle to the Sea filmből (ha valakinek számít, annakidején Oszkárra is jelölték), rendezője pedig az a Bill Mason, aki a fentebb már ajánlott Waterwalker c. filmet is rendezte, ill. annak főszereplője. Ha valaki, hát ő tud ezekről mindent.
.
Na, de télleg mindent.
.




Sz'A'

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése