A csónaknak nevezett kenu szerintünk minimum hajó.

2012. december 25., kedd

Kalandor-szilveszter 2012.




Kalandor SZILVESZTER 2012


Újra fergeteges szilveszteri bulira készülünk az Aranytízbenamelyre ezennel meghívunk minden lelkes kalandort! Lesz zene, tánc, tombola, papírtrombita-verseny, jó hangulat, hajnalig tartó mulatság! Egyedül, párban vagy barátokkal, itt mindenki jól érezheti magát! (Aranytíz Művelődési Központ: Bp. V.ker. Arany János u. 10., 2012 december 31-én, 21.30 órától.)


Belépő: 2000 Ft/fő (bérleti díj, ügyelet, hang- és fénytechnika bérleti díja, DJ, némi ennivaló (pogácsa, aprósüti , zsíroskenyér), éjféli pezsgő!

Étel és ital bármilyen mennyiségben behozható!

Kérünk minden érdeklődőt, lehetőleg előre jelentkezzen be telefonon vagy emailben, hogy a várható létszámhoz és igényekhez igazíthassuk a terem berendezését! Előzetes asztalfoglalás lehetséges. (06-30-948-4223), info(kukac)kalandor-vizitura.hu.

A lelkesen készülődő Kalandor-csapat nevében:

Barna Gábor főszervező


KÖSZÖNJÜK MINDEN KEDVES KALANDORNAK, HOGY EBBEN AZ ÉVBEN IS MINKET VÁLASZTOTTATOK, A KALANDORRAL VÍZITÚRÁZTATOK!
A továbbiakban is nézzetek vissza időnként a honlapra, hiszen lesznek még idén programok: gyalogtúra, szilveszteri buli, éjszakai túlélőtúra, síelés, és talán még vízitúra is!


Üdvözlettel : Barna Gábor és a Kalandor Vízitúra csapata



2012. december 14., péntek

Vízvonal.hu




Talán szűkebb körben és a Facebookon már hirdettük ezt az oldalt, ill. az oldalhoz tartozó boltot (hacsak nem inkább a bolthoz tartozik az oldal). A helyzet azóta sem változott: nem csak azért reklámozzuk, mert a "szakmánkba" vág, hanem mert a honlap stílusa teljes harmóniában van a valósággal - és velünk is. Érdemes nézegetni, ha másért nem, akkor a szokatlan, mégis teljesen normális, életszerű, természetes hangvétele miatt. Aztán ha "jól kiszórakoztuk" magunkat, mindenképpen érdemes elmenni az apró helyiségbe, Pesten a Ráday és a Kinizsi utca sarkára, megtapasztalni az olvasottakat - és esetleg a nyárra, akár a karácsonyi ajándékokra készülve... Az árai abszolút tisztességesek ill. olcsóak, felveszik a versenyt az ismert nagyobb áruházakkal. Csak egy példa: negyedáron, hazai gyártásban vettem meg itt ugyanazt a típusú hajókötelet, mint amelyiket a narancssárga barkácsáruházban kínai gyártásban árulnak.

Minden, ami vizes cucc, kapható itt, leszámítva a fürdőruhát, a velneszhétvégét és a zsemlét.


Sz'A'






2012. november 7., szerda

Négy nap vadkemping




Régi vágyam volt, hogy (legalább) egyszer egyedül barangolhassak a szárazon gyalog és vizen kenuval a Szigetközben nem időre, különösebb cél nélkül. A meghirdetett túrákon szinte mindig ugyanazon az útvonalon haladunk, és azt is "csak" evezve. A múlt héten végre minden erőltetettségtől és kapkodástól mentesen megtehettem. Minden tökéletes volt, minden "sikerült", minden szimbolikus dolgot elvégeztem a terveken felül is. Minden hihetetlenül természetesen történt; nem is tudom, mikor töltöttem el napokat ennyire nyugodtan, ráérősen, spontán és szabadon.


Egyetlen fontos, előre kitervelt szempont volt, amiről nem szívesen mondtam volna le: olyan szigeten tábort verni, ahová nem vezet gát, híd, gázló, ezzel minimálisra csökkentve első sorban az emberekkel találkozás lehetőségét - persze ladikkal minden elérhető. Hát éppen ez nem teljesen sikerült: hiába volt meg előre a fejemben a kinézett, a fenti feltételeknek megfelelő sziget, későn értem le bizonyos tökölések miatt, így kénytelen voltam másutt, hamarabb partot érni. Mégis: hiába volt egyetlen gát miatt összeköttetés (áttételesen) a "nagyobb szárazfölddel", a "szigetem" viszonylag nagy területe, a kimozdulásra nem különösebben hívogató időjárás és persze az evezős szezonon túli időszak miatt emberrel nem találkoztam. És ez volt a legfontosabb.


Tulajdonképpen a négy nap alatt semmi különös nem történt, és ez így volt jó. Eső, köd, borult ég, de aztán  mégis időnként teliholdas éjszaka, csönd és szinte végtelen nyugalom.



 A képre kattintva a galéria nagy méretben megnézhető







































 Ami a vadles lécei közül kilátszik





 A furcsa nevű Nejlon-gát
















 A Kormosi-bukó alatt





















Sz'A'



2012. október 19., péntek

kis kenuk






Bármelyik képre kattintva nagyban megnézhetők.
















Sz'A'



2012. július 13., péntek

Arról, hogy mi van...




Nyári szünet van a gép előtt. Amúgy sem hiszünk a neten keresztüli ál-élvezetben, meg a lájkolásban kimerülő "xtreme-outdoor flesselésben". Ne nézegesse most senki a blogot, hanem inkább menjen el valahová messzire a civilizációtól - amúgy nem csak most, hanem az év lehető legtöbb napján!


Uff, Kalandorok




2012. május 29., kedd

"Native Americans" kenuban




Cree és más indiánok állnak, ülnek kenuban, kenu mellet (viszonyulnak hozzájuk) archív képeken. A  készítés időpontja nem ismert, készítőjük sem, ám a forrás ez




Rákattintva nagyobb méretben is lehet fölöttünk merengeni.
























Sz'A'

2012. március 26., hétfő

Rakonczay Gábor átevezte az Atlanti-óceánt

"Nem tudta, hogy lehetetlen, ezért megcsinálta".
"Egyet tett: ami mögötte volt, azt elfelejtve, ami pedig előtte volt, annak nekifeszülve futott egyenest a cél felé..." 




Heteken át kísértük mi is sokakkal együtt figyelemmel Gábor útját; akkor is így tettünk volna, ha a Déli-sarkot síelte volna át, vagy a Himalája egyik csúcsát mászta volna meg. De így kenusként különösen erős érdeklődéssel követtük január 21-e óta tartó evezését, és reménykedtünk, bíztunk abban, hogy a műholdas kapcsolat megszakítása után is megérkezik a célba, Antigua szigetére. A tervezett 80 nap helyett 60 alatt. Első kenusként - és persze első magyarként - át az Atlanti-óceánon. Külön megemeljük kalapunkat felesége és hozzátartozói előtt is! 


A két képet Rakonczay Facebook-oldaláról szedtük.


A friss hír - többek között - itt olvasható részletesebben!


Sz'A'



2012. március 19., hétfő

BOGRÁCSLECSÓ



A túrák bográcsfőzésekor kisebb-nagyobb konfliktusforrást rejt magában (pl.) a lecsó elkészítése. Nem csupán az, hogy mennyire legyen sós, csípős, legyen-e benne kolbász, rizzsel-e vagy tojással, mikor kerüljön bele a fűszerpaprika, sőt (!) legyen-e megpucolva a paradicsom, hanem ezeknél jóval kardinálisabb a paprika csutkája/csumája.

Válasszatok!




PollPub.com VoteLECSÓ - paprikacsutkával vagy anélkül?
Csutkával, persze! Szétfő az is! Vitamin, tápanyag, íz!
Inkább anélkül, de ha már benne van... túlélem.
Na nem! Természetesen anélkül!



Hadd lássam az eredményt!


















"Das ist nicht problém, Jürgen!..."






Sz'A'





2012. január 17., kedd

Hogyan meséljünk kalandjainkról...



"[...]Sir Ed [Edmund Hillary, új-zélandi hegymászó, aki Tendzing Norgaj nepáli serpával először mászta meg a Csomolungmát] hangjában azonban volt egy huncut hangsúly, amely arra utalt, hogy több volt ebben a történetben, mint amiről beszélt. A helyzet valóban kétségtelenül feszült, ijesztő és drámai volt. De Sir Ed túlságosan is úriember volt ahhoz, hogy körbeszaladgáljon a pódiumon, karjával hadonásszon... Inkább lekicsinyelte a helyzetet, és hallgatóira bízta, hogy elképzeljék azt maguknak.

A lekicsinylés - a trükk, amellyel úgy teszünk hatásossá egy történetet, hogy egyszerű stílusban, iróniával keverve adjuk elő - a kalandmesélők régi hagyománya. Lényege az, hogy azért  fedünk fel kevesebbet, hogy ezáltal többet mondjunk.
A lekicsinylő kalandbeszámolók eredete a XIX. századi brit felfedezők idejére nyúlik vissza. Akár szomjan halni készültek a sivatagban, akár egy sarki expedíción fagyoskodtak, esetleg fejvadászok támadták meg őket, ezek a felső tízezerből származó britek mindig leértékelték élményeiket a beszámolókban.
[...] Végül is a viktoriánus Anglia idején járunk, ahol a Királyi Földrajzi Társaság tagjai előtt álló, expedíciójáról beszámoló utazó számára a megfelelő viselkedés éppolyan alapvető volt, mint a cilinder és a frakk. Elfogadhatatlan volt, hogy valakit elragadjanak érzelmei. A lekicsinylés az illemkódex része volt."


De az idők változnak. A '90-es évek a teljes kitárulkozás évtizede lett. Divatossá vált, hogy a kitűződön viseld a szívedet, hogy a bulvárlapok kitárgyalják a személyes tragédiád minden hajmeresztő részletét. Ebben a környezetben a lekicsinylő mászó veszélyeztetett faj lett.



Részletek Greg Child: Képeslapok a párkányról c. könyvének A lekicsinylés mesterei fejezetéből. Corbis Könyvkiadó, Budapest, 2005. (A két kép pedig a yourdiscovery.com-ról ill. a tv.yahoo.com-ról)



Sz'A'



2012. január 8., vasárnap

Éjszakai túra 2011-2012. (képekkel)




Holdfényben a fák között éjjel 11-kor - hosszú záridővel fotózva



Mivel az erős, természetes fény miatt szükségtelen volt használnunk a magunkkal vitt elemlámpákat, ha nem lett volna neve, a helyet Holdvilág-ároknak neveztük volna el, ...de sajnos ezt valamikor korábban mások már megtették. Amúgy meg minden előzetes híreszteléssel ellentétben nemhogy eső nem esett, de az addigi csapadékot is beszívta a föld, fölszárította a szél, és a maradék sarat is félkeménnyé fagyasztották a mínuszok.


Telihold előtt jártunk tehát két-három nappal, és az alaptábor, a pomázi (füstmentes!) kocsma elhagyása után éjjel tizenegy körül már a szurdokban bolyongtunk. Az akklimatizációs két hét leteltével Reinhold, Edmund és "Crazy" Greg három és fél óra alatt szakszerűen megpakolták profi túrazsákjaikat high-tech jégcsákánnyal, hevederekkel, csavarokkal és a bivakoláshoz elengedhetetlenül szükséges outdoor-holmikkal, felcsatolták hágóvasaikat, és egy advanced base camp-beli utolsó FB-logolás után a Hegy Szellemétől erőt kérve fájdalmas búcsút vettek mitőlünk, hogy nekivágjanak a Halálzónának. Célunk annyi volt, hogy Pilisszentlászlón ne késsük le, de ne is menjünk túlzottan az ötórai, első busz elébe - addig meg valahogy kitöltsük az időt.

Terveink szerint nagyjából félúton, Lajos-forrásnál tüzet raktunk volna, de a hely csalódást okozott: a forrásból ugyan bőségesen fakadt víz (ami ezúttal nemcsak ivásra, de tűzoltásra is jó lett volna), és szélvédett is a terület, de nem találtunk kijelölt tűzrakóhelyet, (még csak padokat sem), csupán a lentebbi, ezúttal igen "huzatos" mezőn. (Persze könnyen lehet, hogy mindezt a nyári, forgalmas turistaszezon, ill. a parkoló közelsége miatt alakították így.) A régről ismert szálló is bánatosan lepukkanva meredezett a szálfenyők mögött.



Eddigi kísérőinket a, +-et és a -et elhagyva a +-en haladtunk tovább. A legforróbb nyári napokon is enyhülést adó Bükkös-patakon átgázolva a Som-hegy alatt elterülő tisztásra érkeztünk: itt három kiépített tűzrakóhely is sorakozik azokat "támogató" padokkal, asztalokkal. A középsőben bő félórai küzdés után  hajnali negyed négy körül végre sikerült egy gúlát lángra lobbantani, és ezzel az egyetlen kötelező rítust megtartani.



Az ég felé tekintve a tábortűz erős füstje el-elhomályosította a hold előtt rohanó, egyre gyakoribb felhőfoltokat... és aztán mi is elindultunk a felé, és négy óra után nem sokkal megérkeztünk Pilisszentlászlóra: itt a főtéren csillagszórózással búcsúztunk az előző nap véget ért karácsonyi időszaktól. Köszönjük mindenkinek, aki eljött, és aki gondolt ránk közben!