A téli vizekről

A legtöbben őszintén vagy megszokásból hüledeznek, ha valaki télen kenuba ül kisebb-nagyobb vízitúra erejéig, de még e csodálkozó-szörnyülködő emberek között is van, aki ennek ellenére bátran vakmerően egy befagyott tó vagy folyó jegére lép. Pedig az első komolyabb fagyok megjelenésétől kitavaszodásig éveken át számtalanszor (unalomig) hallhatják a körültekintő óvatosságra intő felhívásokat. Hányszor hallani gyerekek és felnőttek alatt beszakadt jégről, amelyek hála Istennek azért gyakran érnek szerencsés véget.

Hasonló ez a vasúti átkelőkön a tilos jelzés ellenére áthajtáshoz: rengeteg baleseti hírt hallani erről minden évben, és mégis, mindig van, aki kockáztatja maga és mások életét.

A Duna Pestnél (tankönyvtár.hu)

Pedig mennyivel biztonságosabb kenuzni a hideg vízen, mint a megszilárdult tó és főként folyó tükrén trappolni. Nem lehet "túl" sokszor erről beszélni, olvasni, mert a segítő szándékú embernek jeges vízbe esett ember (állat) mentése estén reflexből kell gyorsan és jól cselekedni. Pár évvel ezelőtt magam is kerültem ilyen helyzetbe, mikor - ki hinné, itt is megtörténhet - a budapesti Feneketlen-tó jegére szaladt egy vizsla, s mikor alatta beszakadt a jég, a kutya tizenegy-két éves gazdája azonnal, de meggondolatlanul rohant utána, hogy kimentse... Rá is kellet kiáltani, hogy álljon meg...

Ezért szeretnénk mi is ismételten felhívni a figyelmet erre a veszélyre: ezen a linken a jégen tartózkodás pofonegyszerű "szabályairól" és röviden a mentésről, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság honlapján pedig a kíhűlésről ill. részletesebben a mentésről olvasgathatunk. Persze nem mindig az a "hibás", aki jég alá kerül: még a hivatalosan is engedélyezett, sportolásra alkalmas, 15-20 cm-es jég esetén is lehet oka a balesetnek egy jelöletlenül hagyott horgászlék vagy (pl. a Balaton esetében) egy mélyebb helyen lévő hőforrás...
Ja, igen, a feneketlen-tavi történet hepienddel végződött: a szomszédos sporttelep kerítésénél (a túloldalon) eldobált lécek hevertek, azokat toltam a (nálam legalább fele akkora tömegű) lány alá, úgy közelítette meg a léket, a vizslát, akit/amit aztán a mellső lábainál ki tudott húzni. Nem egy felejtős történet...

A riogatás mellett az alábbi képekkel azért egyrészt folyó- és állóvizeink szépségét is "propagálnánk", másrészt szeretnénk felidézni a nyár emlékeit túráink néhány helyszínéről. Most tehát kábé valahogy így néznek ki nyári vizeink:

Bodrog (fotó: Nagy Károly)

Tisza - és balról kissé a Bodrog - Tokajnál
(panoramio.com/Takk)

Tisza-tó (mixonline.hu)

A Dráva Vízvárnál (Gombor László/panoramio.com)

Dráva-parti pihenő Szentborbás és Felsőszentmárton között

(Bosko/panoramio.com)

A Dráva Szentborbás és Felsőszentmárton között

(Bosko/panoramio.com)

A Rába Körmendnél (Lacika/panoramio.com)

A Mosoni-Duna Kimlénél (Stipedina/panoramio.com)

A Hernád takarított jege Bőcsnél (boti2/panoramio.com)

A "híres" dunaremetei bukó a Szigetközben (Stipedina/panoramio.com)

Sz'A'

Arckönyv

Vízitúrákat, kenutúrákat, egyebeket mostantól már a

 ...

oldalán keresztül is szervezünk!        Klikkelj a logóra!

Kalandor-Farsang!!!

Ha nem is úgy, mint a partra vetett aranyhal, de talán mint az emlős delfin, olyan a Kalandor evezős szezon nélkül. Az igazi kenutúrára még várnunk kell, amíg azonban a backstage-en, vagyis a színfalak mögött még csak (vagy már) ficeregnek a nyári dolgok, addig most a színpadon jelentkezünk, és ide hívunk mindenkit egy kis kulturált magamutogatásra!

Vízkereszt napját, január hatodikát már lazán csorogva magunk mögött hagytuk, még bőven van időnk hamvaszószerdáig, a nagyböjt első napjáig (idén február 17-e) farsangolni! Mi aládtoljuk a színpadot és a parkettet, neked már csak ötletelni kell

január 30-áig,

amikor ismét Kalandor-Farsangot rendezünk! Szilveszterkor az Aranytízben abszolút várakozásaink feletti volt az együtt bulizók száma, még az utcáról is be-behullottak népek, most egy régi helyszínen leszünk, az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági házban (13. ker., Dagály u. 10.; a Váci úttól a Duna irányába haladva jobb oldalon, az utca vége felé). A móka este kilenctől kezdődik, aztán zúzda kifulladásig: "jelmezverseny", mjuzik, táncz és tombola, mer' az jó! Fellép a Pink Flojd, a Tokyo Hotel, az Üllői Úti Fáck és a Szásztagú Cigányzenekar. Előzenekar a The Agonian Deathkilller Skelet norvég ambientkult-metált játszó folkegyüttes.

Szilveszterkor ritkaságszámbamenően engedélyezett volt a saját ételital bevitele, sajnos ezt itt nem tehetjük meg, így a belépődíj csak 1.000,- magyar forint, ami a bérleti költség, a hang- és fénytechika, ill. egyszerűbb ennivaló (értsd: zsíros kenyér) elfogyasztási lehetőségének pénzügyi hátterét biztosítja. Büfé természetesen lesz!

A legfontosabb információ, hogy pillangónak, királylánynak, seriffnek és varázslónak tilos öltözni! Ezzel szemben támogatjuk az elvont értelmű metamorfózist, átbábozódást. Néhány elsőrangú ötlet: konyhasarok, a reménytelenség utolsó demisztifikációja (ahhh... igen... érzed?), sujtólégrobbanás vagy tarisnyából kikandikáló madárlátta czipó. Egyik kedvencünk néhány évvel ezelőttről a spenót tükörtojással jelmez...

Tehát: január 30., 21.00, 1.000,-, és jelmez, ami nem kötelező... Kérünk minenkit, hogy lehetőleg előre jelentkezzen be vagy a +36-30-948-4223-os telefonszámon, vagy ímélben: info kukac kalandor-vizitura.hu!

Na, hát persze így is lehet: vízitúra kenuval, de mégis farsang:

SZ'A'

Kenu? Tél? Kanada!

Addig nem nyugszunk, amíg nem vízitúrázunk jégen, félig befagyott vizen egy hazai, téli folyón... De addig, amíg arról nem készítünk filmet, megmutatjuk másét. A kanadai Huron-tó - a Kaszpi-tavat-tengert nem számítva - a harmadik legnagyobb vízfelszínnel bíró állóvíz a világon, ebbe, pontosabban ennek egyik öblébe folyik a szolíd vízhozamú, kanyargós, mocsaras területeket is átszelő, ám többnyire művelés alá vont területek által határolt Nottawasaga folyó.

Nagyobb térképre váltás

Itt készült az alábbi felvétel:

Éjszakai túra - beszámoló

.

E gyorsjelentés elején elmondható, hogy nem minden a tervek szerint alakult - de ezt most egyértelműen pozitív kicsengéssel értjük:

.

A Batthyány téri találkozó után néhányan még itt-ott útközben csatlakoztak hozzánk, amíg Szentendrén buszra szálltunk. Szentlászlón tényleg nyitva találtuk a kocsmát, mégpedig ezt már a sűrűn hulló hópelyheket félrehajtva! Mert bizony: amíg lenn a setét, szemetes aszfalt teknőben az eső esett, a királyok hegyén puha, csöndes, hatágú hókristályok. Ez volt a meglepetés...

.

Az Országos Kéktúrán haladva az út negyedénél/harmadánál elterülő pap-réti pihenőhelynél az esőházban egyikünk forrón bugyogó, csomósan finom, epres pudingot hívott életre, a többség pedig tüzet durrantott. Utóbbit megrakni azonban tovább tartott, mint élvezni, mert amikor a tizenhat kalandorból álló banda bundájára a pihék kezdtek ráolvadni, akkor inkább odébb álltunk: hadd öleljen már egy kis hűsítő, hegyi levegő! Változó tempóban és sorrendben, de emelkedett hangulatban értünk el a Borjúfőhöz, ahonnan csodálatos panoráma nem tárult elénk a tök sötétben. Az egyre sűrűbb ködben azért elő-előpislogtak a Visegráddal szemközt alvó Nagymaros utcai lámpái. Hajnali háromkor talán már a legrosszabb alvókat sem zavarták.

.

Kusza útvonalon értünk le a Salamon-toronyhoz, kapujának felhúzott rostélyai alatt áthaladva lecsúsztunk a néhány perc múlva megérkező busz megállójába, a 11-es főúthoz.

.

Hegyen-völgyön, erdőn-mezőn haladtunkban a hótakaró miatt és a felhők közt átszűrődő telihold fényétől azért többet láttunk, mint amit az alábbi fotók mutatnak, de azért a felidézéshez nagyon is megfelelnek! Hála legyen érte Szemkeő Gábornak! (Ádámtól pedig esetleg várjuk a további képeket! Előre is kösz' szépen!)

.