Félreértés ne essék: nem íróasztal mellőli nagyokosnak szeretnénk látszani, és távol álljon tőlünk az is, hogy más kárán röhögjünk, és más bénázásának bemutatásával szerezzünk olcsó "jópontokat"... Ám az alábbi videó a legjobb példa arra, hogyan lehet(ne) kenuval borulni akkor, amikor amúgy nem kellene... Most indulnak szigetközi túráink, és bár a beágyazott videóban látható szintkülönbség e túraútvonalon nincsen, kisebb-közepesebb zúgók azért igen, s a borulások többsége egy tipikus "hibára" vezethető vissza.
Az első hajó kormányosa a "vízesés" előtt még szándékosan le is fekteti az evezőt a kenuba (???), s aztán csak kapaszkodik az oldalába! Ezzel tul.képp. rábízza magát a "sorsra" (a hullámokra, a sodrásra, a víz alatti kövekre és az elsőevezősre), megadja magát! Pedig ő a "főnök", nála kellene lennie az irányításnak - nem pedig a napszemüveges srácnál, aki az evezőjével oldalt váltogatva igyekszik kormányozni...
Ugyan nem történt velük semmi "drámai", de a legtöbb kényszerű fürdőzés így szokott megesni. Pedig itt éppen az lenne a fontos, hogy mindkét evező a vízben legyen! Minél tovább, annál jobb, hogy bármikor ki lehessen támasztani akár a vízre, akár egy sziklára, és bármikor meg lehessen húzni, bármikor kormányozni lehessen egy hirtelen, erős mozdulattal. És ez nemcsak zúgóknál igaz, hanem másutt is előforduló, erősen örvénylő helyeken vagy nagyobb hullámokban - vagyis "akciódús" terepen...
A videó további részében pedig az, hogy a "kormányos" sörrel a kezében szemléli az egész történetet... na, azt inkább hagyjuk...
És ha már evezéstechnika, akkor egy másik rövidebb, pofonegyszerű kis videó az egyensúlyozásról. Arról, hogy a kenuban ülő sose adja meg magát a gravitációnak: küzdjön ellene a felső testével, a csípőjével és az evezőjével! Persze ezek alkalmazásához kell egy kis rutin, hogy reflexből működjön, de azért nem ördöngősség...
Sz'A'
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése