Pátzay - Lajkó - Dráva

November eleje.

Még mielőtt a forgatagban teljesen leáldoznának a nyár emlékei - videó a legmelegebb évszakból.

Köszönjük Pátzay Ádámnak az alábbi kisfilmet (amit túránkon készített). Zene Lajkó Félix.

Érdemes teljes képernyőre felnagyítani
és HD minőségben nézni, hallgatni! 

Öreg-Túr, Felső-Tisza - július 22-27.

Most már biztos, hogy Magyarország legszebb folyója az Öreg-Túr, különösen, ha elkap egy zápor rövid időre, és megtelik meleg párával a levegő. "Még a fának is van reménysége: ha kivágják, újból kihajt, és nem fogynak el hajtásai. Még ha elvénül is a földben gyökere, ha elhal is a porban csonkja, a víz illatától kihajt, ágakat hoz, mint a csemete." (Jób könyve)

A Tisza pedig hozza a szokásos tágas és időtlen szabadságérzetet, az élet elviselhető könnyűségét, az emberi beavatkozás ellenére is megőrzött, örökkön mozgó folyamatosságát.

Jó, ennyire azért nem elvont a helyzet. 

További képek itt!

Öreg-Túr / túrabeszámoló fotókkal

Az Öreg-Túr külsőre egy olyan serdülő lány, aki sosem látott okostelefont, netet, tévét, utcai plakátot és  Pesti Estet,  nem mondták neki, hogy lazulj, csörizz, klikkelj, nyomulj - de természetéből fakadóan ha csinosítja magát, néha elveti a sulykot, és az anyja tizenéveskori légy-szemüvegét és melléig lógó nyakláncát is magára veszi. Máskor meg tesz az egészre, és minden civilizált igényesség nélkül akar heverni a mezőn.

És olyan mint Kuroszava Akira kezdő, magyar tanítványa, aki a forgatáson a díszletest arra utasítja, hogy Zsótikám, léccives, tegyetek má ide egy nagy csokrot, nem kell színes, mint a bucsuba, elég csak zöldet,  legyen erős, harsány zöld... meg azé, t'od, ne a közepére, ne így szimmetrikusan... csak úgy spontán, érted? Aranymetszés, megvan?... Na. Legyen úgy! És kéne még mögé valami ilyen flitteres lonc, amin átcsurog a fény! Úgy csurogjon-csöpögjön, hogy tudjuk venni kamerával a kis karikákat, amit a vízre ír, jó van?  

A Kalandor Vízitúra evezése az Öreg-Túron nagyobb térképen való megjelenítése

Az Öreg-Túrt emberkéz választotta le a Túrtól, ami  - Sonkádtól - egyenes szakaszokkal tör a Tiszába Szatmárcseke fölött, ezt ismerhetik inkább a tiszás kenutúrázók Túr-bukó néven. Ennek általában jóval nagyobb a vízhozama, mint az Öregé. Utóbbi Nagyarnál torkollik a Tiszába - majdnem észrevétlenül belelép.
 Az Öreg-Túr minden feltűnősködő túlzás nélkül a(z egyik) legszebb folyóvíz. (Nem tesszük hozzá, hogy  Magyarországon vagy Közép-Európában, esetleg az egész univerzumban.) A víznek sebessége nem nagyon van, de ezt jobban is teszi, mert a keresztbe dőlt fákon hajók és végtagok törhetnének el, így viszont van mód arra, hogy egyszer a kenu fenekére ülve férjünk át alatta, máskor a vízben állva vagy a fára felmászva emeljük-csúsztassuk át a kenut. Átlagosan kb. egy méter mély vizén jelentős távolságot lehet megtenni szlalomozás közben - ezzel utánozhatjuk a folyó meanderező vonalvezetését.

 
Az Öreg-Túr tényleg az egyik legérintetlenebb, legrusztikusabb, legkócosabb, legvadregényesebb (de nem vadvizes), legtermészetesebb folyó nagyon gazdag növény- és madárvilággal. A mesés háromdimienziós látvány mellé negyedikként folyamatosan érezhettük az éppen virágzó akác és bodza erős illatát...

Képek itt!

Sz'A'

Latorca-Bodrog / túrabeszámoló képekkel

 .

.
Az elmúlt hétvégén két, kevésbé ismert folyón is lapátoltunk: szombaton a Laborccal majd az Ondavával eggyé váló, s a keresztségben Bodroggá nevesülő folyón, a Latorcán, vasárnap pedig a szinte teljesen szabályozatlan, archaikus-rusztikus Öreg-Túron.

A túros beszámolót most hagyjuk holnapra... A Latorcához Tokajból bő egy órai buszozás után értünk el, vízre a bal partról szálltunk, ott, ahol az 555-ös út egy híddal keresztezi a folyót, félúton Lelesz és Nagykapos között. Érdemes még az elején megemlíteni, hogy e folyó elnevezése eltér az átlagos metódustól egy igen egyszerű példát véve: a Dunába folyik a Tisza, s mivel az előbbi az utóbbinál bővizűbb, a folyam Duna/Donau/Dunărea stb. néven vegyül el a Fekete-tenger hullámaival. Itt (mint általában) a vízhozam a döntő. "Névátviteli joggal" bír az a folyóvíz is, amelyik - tektonikusan, morfológiailag - mélyebben fekszik a belé torkollóval; előbbi a fő-, utóbbi a mellékfolyó. (Nem véletlen a szóhasználat sem, vagyis hogy az egyik folyó torkollik a másikba - de legalábbis az egymásba torkollik kifejezés nem terjedt el.)

A Latorca esetében ez másképpen van: vizét Ungvár folyója, az Ung, valamint később a Laborc és az Ondava táplálja, de - és most jön a lényeg - amint e legutóbbi beletorkollik, nem viszi tovább a Latorca-nevet:, pedig megtehetné: Bodrog néven folyik majd Tokajnál a Tiszába... (ami pedig majd Szerbiában, Titel közelében a Dunába, a többit meg tudjuk...)

  

Legalább hét- (vagy nyóc)ágra sütött tehát a nap, amikor vízre tettük a  környezetbe olvadó, sötétzöld hajókat, és nyárfavirágzat-havazás közepette elindultunk. A víz lassan-csöndesen haladt  medrében, tükrén virághómező, a hőmérséklete pedig egyértelműen fürdéskompatibilis volt. Egy-két nagyon békés, moccanatlan holtágba is betekertünk, sütkérező békák ezrei menekültek lendületes ugrásokkal a bokrok közé. 23 kilométert eveztünk Zemplén településig, ott rövidet pihentünk, a fürdést útközben, kenuból intéztük a kb. mellkasig érő, tisztán fövenyes aljzatú vízben. Zemplén előtt folyik össze a Latorca az Ondavával, vagyis innentől lefelé (igaz, ez csak bürokratikus megközelítés) már a Bodrogon csorogtunk le még 16 kilométert (tehát összesen aznap 39-et) Felsőbereckiig. Itt pedig Gyuri már a kalandoros kisbusszal: hajók ki és föl, pálinka be és le, mindenki pedig Tokajba vissza. Képek itt!


2 in 1 - vagyis kétnapos túra egy nap alatt. A vasárnapról holnap kevesebb szöveggel, több képpel!

Sz'A'

MAZURI-TAVAK augusztusban velünk!

L E N G Y E L O R S Z Á G ! ! !        P O L S K A ! ! !

 

Régi álmunkat váltjuk valóra idén, amikor túrázni hívunk benneteket Lengyelországba, a Mazuri-tavakhoz! Az alábbi térképen néhány helyet bejelöltünk, hogy nagyjából látható legyen, merre is. A részleteket pedig itt lehet megtudni!

Mazuri-tavak/Mazury 2011. °Kalandor Vízitúra° nagyobb térképen való megjelenítése

Bodrog-ártér-ajánló

A következő hétvégére (május 6-8.) csak a jó idő, a rákövetkezőre (május 13-15.) már a melegebb vízhőmérséklet is velünk lesz a Bodrog-ártéren és a Bodrogon. Mert mindig van valaki, aki már ilyenkor is fürdik!

A két túra közül az utóbbihoz még van is egy-két döntéshozatalra alkalmas nap... Reméljük, addigra kicsit a vízszint is megemelkedik a zegzugos, vízinövényekkel benőtt, vadregényes Bodrogzug árterében, és olyan helyeken is evezhetünk, ahol amúgy bakancsban lépkednénk.

Aki eljön, az ezt is megteheti - a vízben:
.

Sz'A'

Évadnyitó a Bodrogon és a Bodrog-ártéren!

Bodrogolaszi

A 2011-es évad első vízitúráját a Bodrogon rendezzük meg, érintve a Bodrog-árteret is! A túra Sárospatak-Viss-Tokaj útvonalon halad, a program fakultatív része a sárospataki Rákóczi vár meglátogatása!

Várunk minden lelkes túrázót, hogy a hosszú, evezésmentes hónapok után végre vízre szállhassunk, és a Bodrogon együtt lapátolva nyithassuk meg a Kalandor Vízitúra 2011 május elejétől szeptember végéig tartó vízitúra programjainak sorát!

A szállás kollégiumban, illetve iskolai tornateremben lesz, sátrat nem kell hozni!

A csomagokat szállítjuk, egy bográcsos vacsorára minden velünk túrázó a vendégünk!

Részletes program itt

Időpont:	április 29-május 1. jelentkezés itt
Részvételi díj:	7500 Ft/fő (diákoknak 6500 Ft/fő) Kedvezőbb ár!     További kedvezmények
Bodrog-ártér belépődíja:	+ 700 Ft/fő (14 éves kor felett!)
Szállásdíj:	+3500 Ft/fő (1 éj kollégiumban, 1 éj iskolai tornateremben, valamint a tokaji kemping kiszállási díja.)

Barna Gábor

Zárótúra 2010.

Köszönjük mindenkinek, akik idén vagy idén is velünk jöttek kikapcsolódni bekapcsolódni, akik úgy döntöttek, hogy az egyre többet érő szabadidejüket velünk osztják meg, akik velünk eveztek, sátraztak, szedtek fát, kullancsot, pucolták a hagymát, krumplit, tésztát, a satöbbit, akik velünk itták a sört, csapkodták a szúnyogokat, böglyöket, vagy velünk majomhintáztak, áztak, borultak, süttették a hasukat a fűben és az aranyló fövenyen, akik velünk lófráltak a parton, velünk kacsáztak önfeledten lapos kaviccsokkal, és akikkel együtt kémleltük az eget, és mondtunk "kutyafittyet" a közelgő viharfelhőkre!

Ha nektek jól telt az évad, akkor nekünk is - köszönjük a visszajelzéseket! Köszönjük Kalandorok!

A zárótúra... A zárótúra felét meg elfújta a viharos szél: vasárnap ugyanis "közös megegyezéssel" már nem szálltunk kenuba. Eső ugyan már nem esett, de a szél ereje minimum kétségessé tette a normális evezést. Szombaton azért még napsütésben induló, nagy kört tettünk Dunakilitiről Doborgaz felé s még lejjebb. Este tábortűzön paprikáskrumpli - hogy valami teljesen közhelyes klasszikus bográcsétellel zárjuk a nyarunkat. Aztán csak tápláltuk, szítottuk a tüzet, és közben a hol szemerkélő, hol szakadó esőben a talpon maradtakkal akkorát buliztunk hajnalig (nem mintha ez a képeken bármennyire is látszódna), hogy még az asztalra is jutott néhányunkból... Végre egyszer csak mi voltunk a kempingben!

Szegény szarvasok csak most bőgtek igazán!

 Barna Gábor és a kempingfőnök: "létösszegzés"

Na, menjünk...

Mostantól tehát ismét takaréklángon üzemelünk, lesz majd persze ez-az (mindjárt pl. Krumlovsky Maraton, hagyományos éjszakai túra, szilveszteri parti, és még bármi is lehet!), de a bejegyzéseink is ritkulni fognak.

Eddig is igaz volt, és tobábbra sincs másként: bárki, aki rajtunk keresztül szeretné megosztani képeit, videóit, írását, az küldje el hozzánk az ismert csatornák valamelyikén! Búcsúzni meg nincs miért!

Sz'A'

Gemenc képekkel

Gemencen található Európa (egyik) legnagyobb ártéri erdeje. Ha a Duna vízállása Bajánál olyan, mint amilyen most hétvégén volt (550 cm körüli), vagy annál talán egy kissé (kb. 1 méterrel) magasabb, akkor a lehető legideálisabb helyszín kenuval felfedezni a vidéket. A fák között magunkat bakancsok helyett evezővel hajtva máris megváltozik az erdei kirándulásról addig kialakult fogalmunk. Mohos élő és elhalt fatörzsek, korhadt, gombával és páfránnyal benőtt tuskók között. A pára és a köd megreked a kérges oszlopok szorításában, összemosódik az erdő, ha a sötét mélyébe tekintünk. Mindemellett ha még csöndben is tudunk maradni, ősszel a hajóinkból ülve (akár nappal is) hallhatjuk a szarvasok bőgését.

Nagyobb térképre váltás

Szeptemberben persze nagyobb a kockázata az esőben evezésnek, abban azért mégis reménykedtünk - mi mást tehettünk volna -, hogy nem mindkét evezős nap kell esőben a kisvasúttal kivonatozni a Nyári legelő megállóig, aztán a szutykos-sáros-csúszós meredek partról a hajó padjára ülni, aztán hol enyhébb, hol intenzívebb csapadék alatt várni, amíg mindenki vízre száll. Mégis így történt. Edzett lélek kellett, annyi biztos, de mély nyomot mégsem ez hagyott bennünk.  A Gemencen kanyargó Rezéti-Duna-ág és a vízzel elöntött erdők az összes lankadhatatlan Kalandort lenyűgözték. Nyirkos, sötét, párás-ködös félhomály, sejtelmes-nyugalmas csend fel-felbőgő szarvasokkal. Gemencből csak egy van.



Képek itt... 

Sz'A'

Modoros antikvitás a vízitúrázásról (I.rész)

Megélénkült pénteken délután a nagykörűi Tisza-part. A gát tövében csehszlovákiai családok vertek tanyát, lejjebb úttörők sátrai sorakoznak. És ahogy esteledett, telt-múlt az idő, úgy gyarapodott a sátorváros a Tisza-parton. Kinek-kinek ízlése, no meg tehetsége szerint főtt a paprikás krumpli nyílt tűzön, vagy a gázfőző lángjánál. A XIII. Nemzetközi Tisza-Túra résztvevői érkeztek meg. [...] Nem fárasztó három hétig egyfolytában evezni? - faggatom Földvári Katalin budapesti óvónőt. - Dehogynem!

[...] Mi a Tisza-Túra varázsa? Egyszerűen jól érzik magukat az emberek a természetben. Magunknak főzünk, igaz, néha hazatelefonálunk, hogy küldjenek még pénzt. Barátságok, szerelmek szövődnek.

(Egri Sándor riportja a Szolnok megyei Néplap 1985. augusztus 8-i számából)

Fényévekre álljon tőlünk, hogy pusztán a még mindig tartó retro-majmolást lovagoljuk meg a fenti idézettel. Néhány napja kaptam valakitől azt a "szakkönyvet", amely többek között a Néplapból vett részlettel próbál kedvet csiholni a vízitúrázáshoz. A több, mint 200 oldalas kiadvány, a Közép-Tiszai vízitúra-kalauz (Aqua Kiadó, 1989.) elképzelhetetlen részletességgel, még pontosabban: megmosolyognivaló akkurátussággal, körülményességgel, fontoskodással, hivataloskodással tér ki MINDENRE, ami akárcsak érintőlegesen is szóba jöhet egy evezős túra előtt, közben és után. Ezért idézgetünk most ebből a műből. Az apropót nyilván maga a könyv témája is adhatná, a nyelvi "cirkuszságok" pellengérre állítása azonban külön öröm! Tehát egyáltalán nem alázni, hanem mosolyogtatni szeretnénk! Akinek hiányzik, az képzeljen szinte minden idézett sor (kifejezés, szókapcsolat) mellé mosolygós & kacsintós szmájlikat, hová többet, hová kevesebbet... De van, ahová nem elég egy-két "XD"... Hadd ne sugalljunk!

Az előbbiekben felsorolt aprólékos és gondos előkészület után elkövetkezik a túra napja.

Az indulás előtt a gyülekező jelenti az első izgalmat: megérkezik-e mindenki, nem késik-e valaki, s nem maradt-e otthon valami fontos dolog. [...] A vízi túra élére képzett, jó ütemérzékű túrázót állítsunk, aki ismeri a vizet és a partalakulatokat, s egyenletes iramot tud diktálni. (Ez lehet minden nap másik csónak is.) A túrázók utolsó járműve a biztosító csónak. [...] A vezető csónakot megelőzni vagy a biztosító csónaktól lemaradni nem szabad. [...] A napi túra első részét lehetőleg megállás nélkül tegyük meg. Evezésre a kora reggeli vagy a késő délutáni időszak a legalkalmasabb.

[...]

A tábor bontásánál a telepítéskor alkalmazott sorrendet fordítva kell végrejhajtani az alábbiak szerint:

- a latrina betemetése

- a szemétgödör betemetése

- a tűzhely ... megjelölése keresztbe rakott fadarabokkal

- a kerítés elbontása

- sátorbontás

A sátor bontásának menete a következő:

- a sátorból kipakolunk

- a sátor belső részét kitisztítjuk

- a sátor külső részét lesöpörjük

- a cövekeket felszedjük

- a belső rudazatot eltávolítjuk

...

Üvegeket vagy konzervdobozt ne dobáljunk a folyóba, de ne dugdossuk el a bokrok közé sem...

MÉG SZAFTOSABB FOLYTATÁS HAMAROSAN!

"...az egyéb közterületen történő sátorverés..."

Sz'A'

Felhő, víz, pipa, kenu

Hírek fényképes beszámolóval

Egy "A" pontból induló "f" egyenes vektoros tükrözése a térben - adott "K" koordinátarendszeren belül - olyan... ööö...  eltolás(?), amely a  - kalandoros vízitúrák esetében - ugyan hasonló, ámde amúgy meg teljesen más élményt eredményez... Ebből fakadólag tehát mintegy ki is jelenthető, hogy... hogy az effajta művelet nem is annyira tükrözés, hanem asszem elforgatás, amúgy meg nem is értek ehhez...

A lényeg az, hogy most annyira, de annyira besűrűsödtek a programok, hogy a kalandorok a mostani hétvégétől a Szigetközből ("A" pont) szétspricceltek szó szerint minden irányba (=egyenesek). Elindult ugyanis a remegve várt, dél-csehországi Moldva-túra Petrával és Gyurival, mozgásban a Mosoni Szocsival és Hargitai Bandival, most szálltak vízre a Dráván Gábor és Zoli, ahová menet közben megjön Tas (Gábor meg fel a Szigetközbe egy négynaposra Gergővel), én meg mindjárt a Bodrogon haknizom egy megcsappant gimis osztállyal.

Szóval...

A hétvégén pedig ez volt:

Ni!

Sz'A'

Rába-túra

Don Quijote és Sancho Panza csendesen ballagva harmadnapra eljutottak az Ebro Rába vizéhez. A folyó látványa igen nagy örömet szerzett Don Quijoténak, mert valóban gyönyörűség is volt a kies partot, a tiszta árt, a csendes csobogást és a folyékony kristály gazdag bőségét szemlélni. Ez a vidító látvány számos szerelmes gondolatot újított fel emlékezetében...

Amint így mentek, mendegéltek, egyszer csak egy lélekvesztő tűnt szemükbe: evező vagy halászkészség nem volt benne, egy part menti fa derekához kötve himbálózott a vizen. Don Quijote széjjelnézett, de sehol senkit nem látva egyszerre csak, se tette, se vette, leszállt Rocinantéról, Sanchót is leszólította a szamaráról, s megparancsolta, hogy kösse valami jegenyéhez vagy fűzfához a két barmot...

- Tudnod kell, Sancho, hogy ez a hajó itt előttünk egyenesen arra szólít és hí föl engem - nem tulajdoníthatok e jelnek más értelmet -, hogy szálljak be s menjek vele valamely lovag vagy egyéb szükségben levő előkelő személyiség segedelmére, akinek okvetlenül igen nagy veszedelemben kell lennie: így szokott ez lenni a lovagregényekben is, ha varázslók fordulnak elő és szerepelnek. Ha ugyanis valamely lovag kelepcébe jutott és csak egy másik lovag szabadíthatja ki, aki azonban két-háromezer mérföldnyire vagy még ennél is messzebb van, vagy valami felhőn ragadják magukkal a szabadítót, vagy valami csónakot küldenek eléje, ő beszáll, s akkor aztán egy szempillantás alatt vagy a levegőben, vagy a tengeren át oda röpítik, ahol éppen szükség van segedelmére. Látod, Sancho, ez a bárka is éppen ezért van itt; olyan igaz ez, mint hogy most nappal van, s még alkonyat előtt pányvázd ki a szürkét és Rocinantét, s azután bízzuk Isten vezető kezére magunkat, mert én el nem állok a hajóra szállástól, nem én, ha mezítlábas barátok kérnének is!

(M. de Cervantes: Az elmés nemes Don Quijote de la Manca. II rész 29.fej.)

...És mi a múlt héten nem csak efféle kaladokba keveredtünk, de megtudtuk (és a válasz szállóige lett), mit kell tenni eső közeledtével a kint száradó ruháinkkal, megtudtuk, miért jó, ha van nálunk körömvágó olló, megtudtuk, hányszor borulhat egy ember egy túrán, azt is, hogyan lehet youtube-os kocsmatrükkökből meggazdagodni, hány főt bír el egy kenu, és hogyan kell vízbe és kétségbe esetten szemüveget keresni. És igen! Végre személyesen is találkozhattunk a Rába Királyával, e folyó Matula bácsijával; igaz borzas képét lefényképezni - akár a Loch Ness-i szörnyet, vagy egy jetit - nem tudtuk, így továbbra is arc nélküli titokban marad a név: B.Tibi.

A mítoszokkal teli élő legenda tehát továbbra is felismerhetetlen...

A túra családias hangulata miatt ezúttal kissé dominálnak a portrék és a portré-jellegű fotók...

Sz'A'

Raft- és szlalompálya a dunacsúnyi duzzasztónál - FÉNYKÉPES BESZÁMOLÓ

Akárcsak az előbbi beszámolónk, a mostani is a mögöttünk lévő, hossszú hétvégéről mesél, ezúttal még több fotóval. A mosonis hétvége első napján a csapat felevezett a dunacsúnyi erőmű "közelébe", ahol kiszállás után azért még menetelni kellett vagy 2 km-t a negyvenötmillió fokban, hogy a pályához érjünk, de... de tegyük a szívünkre az evezőnket! Nem érte meg? Nem? Dehogynem!

Íme a temérdek fotó a hűs vízben csúszó, forgolódó, ugráló, bukdácsoló kajakokról, raftokról, vízbe esett emberekről!

Ide kattints, ha megnéznéd a többit is!

Sz'A'

Bodrog, Moldva, Rajna-mente

A mostani hétvége, vagyis július 2-4. - a jelenlegi vízállás miatt - ideális időpont egy Bodrog-ártér-túrához, ennek költsége 6500,- forint, ami talán nem is olyan nagy összeg egy hirtelen elhatározáshoz... Ha valaki így döntene, keressen meg minket a 30/948-4223-as számon, az info [kukac] kalandor-vizitura.hu címen, vagy (hosszabb reakcióidővel számolva...) a Fészbúkon.

Mivel az augusztus 9-15 közötti (csehországi) Moldva-túra létszáma betelt, új időintervallumot vetettünk be! Akik már régóta tervezik, de most lemaradtak, vagy esetleg máshonnan (pl. innen) kaptak kedvet hozzá, azok augusztus 16-22-ig jöhetnek velünk erre a festői vidéken kanyargó, sekély, ám viszonylag gyors folyóra evezni. A túráról leírást itt találhattok!

*           *           *           *           *           *           *           *

Az előző bejegyzésben hosszabbra nyújtottunk a nyakunkat, hogy Európán kívülre, a vébének otthont adó Dél-afrikai Köztársaságba nézzünk át "evezésügyileg". Az a beszámoló pusztán földrajzi tanulmányainkon és netes keresésen alapult, ezúttal azonban a kézzel fogható valóságot közvetlenül, saját szemünkkel és fényképezőgépünkkel tapasztaltuk meg Németországban. A múlt héten ugyanis - egészen más okból - a Rajna, a Mosel és egy-két mellékfolyójának mentén jártunk, ott lőttünk néhány képet. Egészen pontosan az egyik legnépszerűbb német gyógyfürdőhelyen, Bad Emsen (kb. 1 km/h-val) keresztülzúgó Lahn-folyóról és kenusairól, ill. a Rajnáról és a Mosel-Rajna-öszefolyásról (ez utóbbit Deutsches Ecknek nevezik).

A Lahn Bad Emsnél

Deutsche Jungen auf dem Lahn...

A bad emsi evezősklub stégje... (Vagyis "Bááád Emszié!"...)

Emlékezzünk csak a német western-filmekre...

A Lahn és egy orosz orthodox templom Bad Emsben

Ez már a Rajna - hihetetlen forgalom folyamatosan

Folyamkilométer-tábla a Rajnán

Duzzasztó a Rajnába torkolló Moselen

Hajóleeresztő sínpárok a Mosel bal partján,

közvetlenül a Rajnához csatlakozás előtt

Balra a Mosel, jobbra a Rajna vize - Deutsches Eck Koblenznél

Balra Koblenz városa, a Rajna és a Mosel,
jobb szélen Bad Ems és a Lahn.

Nagyobb térképre váltás

Sz'A'

Dél-Afrika evezve

Szívesen ábrándozunk színes térképek és szellőléptű gondolataink segítségével messzi vidékek bejárásán. Meg aztán itt van ez a vébé is... Na, így született meg az az ötlet, hogy kicsit átnézzünk a dél-afrikai vizekre, evezős terepekre.

A témához (az óceánon kívül) adja magát az ország legnagyobb (leghosszabb és legbővizűbb) folyója, az Oranje (a helyi hivatalos afrikaans nyelven Oranjerivier). Nevét az egykor itt is tanyát verő holland uralkodócsalád színéről, a narancssárgáról kapta, és... De hagyjuk a nyelvészkedést! A folyó hihetetlenül kiszámíthatatlan, rapszodikus vízjárással halad keletről nyugat felé. Ha valaki a Google Earth-ön alaposan megnézi a képeket, kisebb-nagyobb szigetekkel teli, helyenként sziklás kanyonban folydogáló, sekély víznek látszik, ám ahogyan pl. az alábbi, a namíbiai határhoz közel lévő Augrabies-vízesésnél februárban, vagyis az ottani nyárvégen, ősz elején készült felvételen látszik...

...itt nem nagyon hasznos kenuval szotyizva-fütyörészve csorogni. Igaz persze, ez is inkább azon múlik, kinek milyen távlati tervei vannak az otthonnal, a családdal, saját magával és természetesen a további kalandoros vizitúrázással kapcsolatban. Meg aztán nem hallatszik a parti fák közül a sárgarigó éneke sem. Meg fák sincsenek. (Sincs - kedvenc, különleges ragozású szó...)

Máskülönben azonban az evezés akár kenuval, akár kajakkal különleges élmény: "jó meleg" van, kanyarog (meanderezik) a folyó, lehet kerülgetni a zátonyokat és a sziklákat, és a végén "jól be lehet csusszanni" az Atlanti-óceánba.

Valahogy így lehet ez...
Szevasztok!
Ne álmodozzatok, hanem gyertek inkább a Tiszára, Rábára, Szigetközbe stb., stb.!

Sz'A'

Képes beszámoló - Körösök

Fotóhegyek a körösös hosszú hétvégéről - leszámítva a szarvasi szakaszt (vagyis csak a szombat-vasárnapról...). Fekete-Körös, Fehér-Körös ill. a Kettős-Körös a békési duzzasztóig.

Nem lehet visszatartani az évek óta felgyülemlett, az időjárás-előrejezés szó szerinti benyelésének erős kritikáját. Mit is jósoltak? "Borult ég, esni fog, záporok-zivatarok, szeles idő" stb és satöbbi. (Múlt kedden  - esőben - aszonta valaki, hogy "és ez lesz még nyóc napig") Hogy ezt mennyire nem kell szó szerint, az egész országra (mind a 93 000 négyzetkilométerre) érteni, arra bizonyság volt a mostani hétvége...

Diavetítésért itt kattints!

Sz'A'

Bodrog-ártér, május 8-9., képek

Köszönet a képekért Ispinek!





És Vasvári Mártinak!

Túráinkról készült képet, videót, szöveges beszámolót, operát, kegytárgyat bárkitől szívesen fogadunk, s közzé is tesszük, ha kívánja!

Sz'A'

Rákérdezhetek?

-Igen. - feleltem. - Na most akkor tehát ez egy... ez egy ilyen piros..., ez egy piros színű,  kocka alakú... haleledel? - nézett a fickóra bátortalanul, félig felvont szemöldökkel a hosszú játék végén a kicentrifugázott agyú lány. A kenu izgatottan ficcent egyet a feszes vizen, az utolsó kérdésre a hajóba behúzott evezőről megállt csöppenni a víz. - Igen. Kocka alakú, piros haleledel. Ennyi! Kitaláltad!

Akár ezt is fel lehet adni egy vízitúrán az órákig tartó evezés során, vagy amíg a parton vártok a többiekre. Illetve... Nem... Feladva nem is ez volt. A "true story" néhány éve esett meg, a barkochbát kicsit másként játszottuk, spontán történt, a másik fél teljesen gyanútlan volt, óvatlanul csúszott bele saját kérdéseinek csapdájába. Ezt a játékot így azonban mindenkivel csak egyszer lehet lemeccsezni...

Az alternatív barkochba véletlenül született meg egy Tokaj-Tiszafüred-túrán. Nekem kellett volna feladnom valamit, de már lomha volt az agyam, negyvenmillió fok, ötszázezer kilométer mögöttünk, s csak beböktem, hogy mehet, kérdezzé'! S elkezdtem mindenre igennel válaszolni. Persze, hogy ne legyen nagyon átlátszó a dolog,  itt-ott affektálni kellett, játszani a hangszínnel (igen, i... ii... iiiigen, hááát, végülis igen, igenigenigen!), ill. nemet mondani..., aztán gyorsan magamat javítva  mégis igent! Vagyis a kérdező a saját maga fantáziája után halad, s minél zavarosabbbá kezd válni a kép, annál inkább erősebb benne a kényszer, hogy valami reálisabb  felé kutakodjon.

Csekély értelmű emberekkel viszont igen alacsony a játék élvezeti értéke: nem fogja végigjátszani, mert nem fog küzdeni. Pedig azt nagyon jó nézni, a kaparást! És közben visszafojtani a röhögést!!!

Sz'A'