Öreg-Túr, Felső-Tisza - július 22-27.

Most már biztos, hogy Magyarország legszebb folyója az Öreg-Túr, különösen, ha elkap egy zápor rövid időre, és megtelik meleg párával a levegő. "Még a fának is van reménysége: ha kivágják, újból kihajt, és nem fogynak el hajtásai. Még ha elvénül is a földben gyökere, ha elhal is a porban csonkja, a víz illatától kihajt, ágakat hoz, mint a csemete." (Jób könyve)

A Tisza pedig hozza a szokásos tágas és időtlen szabadságérzetet, az élet elviselhető könnyűségét, az emberi beavatkozás ellenére is megőrzött, örökkön mozgó folyamatosságát.

Jó, ennyire azért nem elvont a helyzet. 

További képek itt!

Tisza-túra-beszámoló

Ha tehát klasszikus (csomagot a hajókban cipelő, bográcsozáshoz fagyűjtős, alapanyag-előkészítős, kempingezős és nomádozós, bő egy hetes) vízitúra itthon, akkor az Felső-Tisza: Tiszabecstől a Bodrog-torkolatig, vagyis Tokajig. Majdnem ezt a távot, az elejét, a tiszabecsi és a szatmárcsekei megállókat (ezzel együtt 40 folyamkilométert) kihagyva eveztünk július 30-ától augusztus 6-áig kéttucatnyian. Mint a túra utolsó napján kiderült: az idei év utolsó Tisza-túráján merítgettük lapátjainkat a most tiszta, zöldvizű folyóba.

Minden többnapos csapatos evezésben az a legjobb, ha az ország különböző helységéből összecsapódott, más-más életkorú, habitusú emberek végül - engedtessék most meg a patetikusnak tűnő kifejezés - közösséggé érik össze. Minél hamarabb válnak közössé az együttlétek, annál tovább őrződik meg a túra emléke is. A tiszaberceli bográcsrotyogás közben Gyuszi mondott erre egy találó jelzőt; ki tudja már, mi is volt az - de nem is ez a lényeg...

Tivadari strand a kelő nap fényében

Egy efféle vándorlás után hazatérve egy vérbeli túrázónak első dolga a játszótérről homokot szerezni, hogy azt el-elhintse a lakásában a parkettára, az ágyába, tányérjába. Egy ilyen indiánlelkű kalandor a városi vihar után nem a károkon csámcsog, hanem tüzifát keres. A rakpartról a túlpartra tekintve nem a Parlamentet csodálja, hanem hogy hol lehet nem térdig sárba merülve kikötni, hogy a dolgát elvégezze.

Ahányan voltunk, annyiféleképpen éltük meg ezt a bő egy hetet. Aki kimaradt belőle, ne adja fel a próbálkozást. Aki nem hiszi, járjon utána... Aki meg jelen volt, azt megsüvegeljük:

Andreát, Ágit, Bettit, Juditot, Lindát, Katát, a három Ritát és Tündét, valamint Attit, Antit, Andrást, Barnust, Imrét, Gerit, Gyurit, Gyuszit, Krisztiánt, Lacit (Al Bundyt), Petit és Tomit.

Felső-Tisza-túráink állomásairól szabatosan itt található leírás.
A mostani evezésről pedig meséljenek a képek:

"Hahóóó!!!"

"Héééjjj!!!"

A víz után a gravitáció is nagy úr. Egy majomhintáról "távozóban" - 9,75 pontot érő ugrás.

Célba-buborékfujoldai muláccság Gergelyiugornyán

Ez is Ugornya...



Gergelyiugornyai pakolás indulás előtt. Fotó: Gyuszi

Segély vs. közmunka - Tuzsér

Tiszaadony

Itt éppen találkozik a kétfajta folyamkilométer-jelzés

Hajnalban

Ártéri, partmenti fák fagyönggyel

A legkedvesebb fagyizó, ahol mindig megállunk: Tiszaadony.

Itt megint valami poén sülhetett el...

Na?

Tuzsér

Tiszaadony, jobb part, kompkikötő

A homokpad Benknél - robinsoni bűnjel

Benki nomádozás

"A magyar ember a homok hátán is megél..."

Bár bográcsban főzni férfidolog, asszonyok nélkül ugyan mi lenne?...

©Benki Homokos-Fogcsikorgatós Lecsó - hogy másnap legyen miből erőt meríteni

A benki bográcsozás maradékát másnap itt, a tiszaszentmártoni hídpillér szigetén újramelegítve eszi meg az igazi Kalandor... Bár erre most nem volt szükség.
Mellesleg a 200 km-es Felső-Tisza-túrák felezőpontja szinte pont ide esik.

Dombrád, Hóbort Kemping

Ezt az organizmust az ártéri erdőből mentettük ki a sokat szidott civilizáció számára.
fotó: Gyuszi

A vízi lovagi torna győztesei

Hőségben legfrissítőbb egy húzás a paprikás gyümölcsléből - állítólag...

"Héló, héló! Figyu má'! Ebbe' alkohol is van!"


Van, aki a fülével iszik... aztán megbánja...

"Bírom az ilyen kérges, vadember ős-pasikat!"

Ez már Tiszabercel. Hosszas tanácstalanság után végül villámfénynél készült a paprikáskrumpli:
a borúlátást legyőzte az éhség és a csapatszellem!

Ez itt éppen a csapatszellem.

Szürke gém három kis kócsag társaságában

fotó: Gyuszi

Őzet látni a Tisza-parton kivételes pillanat!

Az 515 m magas Tokaji-hegy a vízről (Timár mellett)

Erzsébet királyné közúti híd, Tokaj

Két folyó találkozása a Tokaji-hegyről nézve: balról a Bodrog, "föntről" a Tisza

Ugyanaz a már hídról: szemből a Bodrog, jobbról a Tisza

II. Rákóczi Ferenc lovasszobra

Ha rajtunk múlna, Tokaj lenne Magyarország fővárosa - és nem egyszerűen csak a bora miatt!

kép és szöveg: Sz'A'