.
.
.
.
"EGY-KÉT" INFORMÁCIÓ A FOLYÓRÓL
A Bodrog a Latorca, az Ung valamint a Laborc és az Ondava folyók egyesüléséből jött létre: előbbiek Ukrajnából, az Északkeleti-Kárpátokból, utóbbiak Szlovákiához tartozó területről erednek. Magyarországra Sátoraljaújhelytől néhány km-re, Felsőbereckinél lép be. Jobb partján terül el a szívünkhöz közel álló, Bodrogparti Athénként is emlegetett Sárospatak. Tokajnál ömlik a Tiszába az 543,8-as fkm-nél.
Hossza 65 km, ebből 51,1 km a magyarországi szakasz, a meder átlagos esése 0,5 cm/km, ebből következőleg a kimondottan lassabb iramú vizeink közé tartozik, átlagos sebessége 1,1 km/h; a meder átlagos szélessége 60 m, mélysége 1.5-3,5 m.
Medrében számos hőforrás fakad, ezért télen – míg a Tisza partól-partig jégpáncéllal borított – a Bodrog nem fagy be. A Sárospatakhoz tartozó Végardón pl. termálstrand található, amit a meder menti hőforrások táplálnak…
.
.
NÉHÁNY TELEPÜLÉSRŐL
:
Bár a zsákfalu kifejezést azok használják, akik kizárólag autós utazásban gondolkodnak, kétségtelen, hogy a határnál lévő FELSŐBERECKI többek között azért olyan csendes és békés, mert aszfalt út "csak befelé vezet" - kedves, vendégmarasztaló település... Ennek ellenére populárisabb idegenforgalmi látványosságra is futja: az ipari műemlékként meghagyott, gróf Majláth József nevét viselő szivattyútelep!
.
SÁROSPATAK mellett csak a legelvakultabbak tudnának elhaladni. Persze nem csak a Rákóczi vár miatt szeretjük, hanem a számtalanszor eltöltött teljes pihenőnapok, csehovi lüktetésű hesszelések és semmittevések, a városban tett nyugdíjas hevességű sétálgatások miatt, amelyeknek hála "az embernek" még a központban lévő hiperronda, szürke Bodrog Áruház (benne a Coop-pal) épületére gondolva is hevesebben ver a szíve (ó, Istenem, hányszor vettünk itt zacskós kakaót, sör-bort meg lecsóhoz, túrós tésztához valót...).
Nem véletlen az sem - igen, bevalljuk -, hogy egyesek még a városi könyvtárba is beiratkoztak, és nem csak azért, hogy a neten pöröghessenek... Itt található az országszerte híres-neves Református Kollégium és a tulajdonában lévő könyvtár, aminek egyes könyvpéldányaitól a nem-bőcsészek is izgalomba esnének!
A városon egyértelműen látszik, hogy kiheverte az 1575-ös pestisjárványt, és nem lehetetlen, hogy ez annak is köszönhető, hogy sokan a pataki hídtól (légvonalban) csupán 4,2 km-re található Tengerszemhez menekültek!
Lehetne még sorolni a megjegyezhető érdekességeket, hogy (különböző értelemben) miért Balassi Bálint, Dobó István, I. Rákóczi György vagy pl. Comenius városa Sárospatak. El lehetne mondani, hogy Patak szomszédja a sokak által a "Le nouveau Sans frontières" francianyelvkönyv "niveau 1" kötetéből ismert, "érdekes" nevű falu, Makkoshotyka! Érdemes lenne megjegyezni, hogy...
Külön bejegyzésben majd kitérünk arra is, hogy Patak a Tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozik.
És na, melyik vár található az ötszázforintos hátulján? Na? Na?!
OLASZLISZKÁRÓL a túrázóknak és nekünk nem csak a lincselés ugrik be, hanem a bal parti nomád táborhely és a túlparton lévő borospince, Kvaszinger László gazda tokaji boraival, aszútörkölyével.
És persze egyelőre kihagytunk falvakat (Bodrogolaszi, Vámosújfalu, Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr), és egy szót sem írtunk a legkedvesebb településről, Tokajról. A Bodrog-ártér zeg-zugos, civilizálatlan, kanyargó, keskeny ágairól, csatornáiról beszéljenek most az álló- és mozgóképek - "amikor virágos rétek fölött evezhetünk..."
.
____________________________________________________
:
Először három, igen rövid, nyers videó, majd a legvégén egy korábbi, filmforgatáson készült "zenés túravezetős mulatschág"!!!
Ééééééés... Igeeeen!
kép/szöveg: Sz'A'
.kkjkbhkj
...
Bejegyzések
