Vízitúra, kenutúra 1994 óta az egész országban!: Dráva

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dráva. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. február 18., hétfő

A havas Dráva-parton

Megnéztük, mit tud az őrtilosi Dráva-part, túráink kiindulási helye szúnyogok nélkül. Azonkívül, hogy a vasútállomás ill. a táborhely fölötti ~~dombon~~ hegyen lévő Három Sárkány kocsmát zárva találtuk, minden a szokásos és normális medrében folyt. Képek a képre kattintva jelennek meg.

Sz'A'

2010. január 25., hétfő

A téli vizekről

A legtöbben őszintén vagy megszokásból hüledeznek, ha valaki télen kenuba ül kisebb-nagyobb vízitúra erejéig, de még e csodálkozó-szörnyülködő emberek között is van, aki ennek ellenére ~~bátran~~ vakmerően egy befagyott tó vagy folyó jegére lép. Pedig az első komolyabb fagyok megjelenésétől kitavaszodásig éveken át számtalanszor (unalomig) hallhatják a körültekintő óvatosságra intő felhívásokat. Hányszor hallani gyerekek és felnőttek alatt beszakadt jégről, amelyek hála Istennek azért gyakran érnek szerencsés véget.

Hasonló ez a vasúti átkelőkön a tilos jelzés ellenére áthajtáshoz: rengeteg baleseti hírt hallani erről minden évben, és mégis, mindig van, aki kockáztatja maga és mások életét.

A Duna Pestnél (tankönyvtár.hu)

Pedig mennyivel biztonságosabb kenuzni a hideg vízen, mint a megszilárdult tó és főként folyó tükrén trappolni. Nem lehet "túl" sokszor erről beszélni, olvasni, mert a segítő szándékú embernek jeges vízbe esett ember (állat) mentése estén reflexből kell gyorsan és jól cselekedni. Pár évvel ezelőtt magam is kerültem ilyen helyzetbe, mikor - ki hinné, itt is megtörténhet - a budapesti Feneketlen-tó jegére szaladt egy vizsla, s mikor alatta beszakadt a jég, a kutya tizenegy-két éves gazdája azonnal, de meggondolatlanul rohant utána, hogy kimentse... Rá is kellet kiáltani, hogy álljon meg...

Ezért szeretnénk mi is ismételten felhívni a figyelmet erre a veszélyre: ezen a linken a jégen tartózkodás pofonegyszerű "szabályairól" és röviden a mentésről, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság honlapján pedig a kíhűlésről ill. részletesebben a mentésről olvasgathatunk. Persze nem mindig az a "hibás", aki jég alá kerül: még a hivatalosan is engedélyezett, sportolásra alkalmas, 15-20 cm-es jég esetén is lehet oka a balesetnek egy jelöletlenül hagyott horgászlék vagy (pl. a Balaton esetében) egy mélyebb helyen lévő hőforrás...
Ja, igen, a feneketlen-tavi történet hepienddel végződött: a szomszédos sporttelep kerítésénél (a túloldalon) eldobált lécek hevertek, azokat toltam a (nálam legalább fele akkora tömegű) lány alá, úgy közelítette meg a léket, a vizslát, akit/amit aztán a mellső lábainál ki tudott húzni. Nem egy felejtős történet...

A riogatás mellett az alábbi képekkel azért egyrészt folyó- és állóvizeink szépségét is "propagálnánk", másrészt szeretnénk felidézni a nyár emlékeit túráink néhány helyszínéről. Most tehát kábé valahogy így néznek ki nyári vizeink:

Bodrog (fotó: Nagy Károly)

Tisza - és balról kissé a Bodrog - Tokajnál
(panoramio.com/Takk)

Tisza-tó (mixonline.hu)

A Dráva Vízvárnál (Gombor László/panoramio.com)

Dráva-parti pihenő Szentborbás és Felsőszentmárton között

(Bosko/panoramio.com)

A Dráva Szentborbás és Felsőszentmárton között

(Bosko/panoramio.com)

A Rába Körmendnél (Lacika/panoramio.com)

A Mosoni-Duna Kimlénél (Stipedina/panoramio.com)

A Hernád takarított jege Bőcsnél (boti2/panoramio.com)

A "híres" dunaremetei bukó a Szigetközben (Stipedina/panoramio.com)

Sz'A'

2009. augusztus 24., hétfő

Dráva-túra-beszámoló (2009.08.10-17.)

"Kigyúltak a felhők
A nyugati égen,
Pirosan tükröztek
A Dráva vizében.

Hosszasan elnézem,
De a szivem vérzik,
Olyan lesz a folyó
Mostan véges végig.

Mintha ostorcsapás
Nyomán vér csordulna,
Vagy egy égő seb, mely
Nincs még begyógyulva..."

...nótázza a Magozott Cseresznye idehaza, mire a határ túloldaláról Végh Andor dudás egy Dráva-menti dallamot előrittyentve így kontráz:

Mi kenuinkkal egyszerűen csak át- meg átszeltük a magyar-horvát határt, viszonzásul-megbosszulva, hogy az is kíméletlenül átszabdalja a kanyargó (meanderező), Dél-Tirolból (Olaszországból) eredő, majd Szlovéniát, Ausztriát, Horvátországot és hazánkat érintő Drávát. Hiszen ugye a folyó Magyarország és Horvátország közt imbolyog és dülöngél, hogy aztán még a Dunába torkollása előtt határozottam horvát területre forduljon, s balfelől előzze Eszéket, amely ősi város bombázását annakidején akár Pécsről is hallani lehetett.

Hát erre mi azt mondtuk, hogy mit nekünk világhelyzet, földrajzi helyzet... És nanna-nanna-nanna, nanna-nanna... dúdolva-énekelve húztunk büszke orrú indiánkenuinkkal lefelé.

A Republika Hrvatska egyik zászlós kikötője a Dráván

A Dráva - és természetesen a Duna - mentén terül el a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP), a tíz legmagasabb minősítésű védett természeti területeink közül az egyik, a legdélebbi. Mostani túránk kiindulóhelyétől, Őrtilostól a folyás irányában mintegy 150 km hosszan az ártéri erdőkkel együtt védelem alatt áll a folyó. A DDNP 1996-ban vált szervezetileg (és nem szó szerint összefüggő) egységes, védett területté különböző tájvédelmi körzetekből, tehát alacsonyabb védettséget "élvező" zónákból. Többek között ide tartozik a Barcsi Ősborókás, a Szaporcai Ó-Dráva-meder - ezt most meg is jártuk -, valamint Gemenc is, ami ugyan már a Duna uradalmi területe, de szeptember 25-27-én (reményeink szerint Veletek együtt!) ismét bejárjuk!

Érdemes ide idézni a Környezet- és Természetvédelmi Lexikon "nemzeti park" szócikkének részletét, amely szerint a nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott olyan nagyobb tája, ahol a növény- és állatfajok jelenléte, a földfelszíni formák és ezek együttese a tudomány, a közművelődés és a felüdülés szempontjából különleges jelentőségű.

Ifjú honleányok felüdülnek 1.

Ifjú honleányok felüdülnek 2.

Ami pedig a nemzeti parkok ipari és mezőgazdasági kihasználásának tiltását-korlátozását illeti, ha figyelünk a sajtóban időnként fel-felröppenő, ide vonatkozó hírekre, egyértelműen kitudódik, hogy végre egyszer nem a magyar felet érné szégyen! A méhek legeltetését azért ne számítsuk zavaró tevékenységnek, mégha nem természetes, hanem mesterséges élőhelyről, kaptárakból rajzanak be- és ki.

Egy "éppenhogycsak" magyar területen lévő vándorkaptár-lakótelep

A folyó tehát csak engedéllyel hajózható, ennek következtében aztán rajtunk kívül más vízitúrázóval nem is találkoztunk, a DDNP által fenntartott ingyenes vadkemping táborhelyeken nem kopott ki a fű, rendezettek voltak a padok és a tűzrakóhelyek, csönd és béke volt - és a budit is hetente egyszer gondnok fertőtleníti.

A folyó nagyon rapszodikus vízjárású, ez amúgy függ attól is, hogy még mielőtt Őrtilosnál Magyarországra érne, feljebb, horvát területen egy víztározón folyik által, vagyis déli szomszédunk vízügyesei ügyeskedése, a "csapok" nyitása és zárása is igen ingadozóvá teszi az amúgy hazai viszonylatok közt erős sodrásúnak számító folyamot. Vize amúgy a(z egyik) legtisztább, az árral érkező iszap tehát senkit ne zavarjon meg - mert az ugye nem számít kosznak, és még kevésbbé szennyeződésnek.

Na, de nézelődjünk is... - a képekre kattintva azok eredeti méretben is láthatóak!

Természetfotók és más egyebek

A vízvári táborhely egyik táblája a WWF hódvisszatelepítési programját hirdeti. (Évekkel ezelőtt a WWF-esek, sőt a Dráva-menti hódprogramért felelős személy is túrázott velünk!)

Sulyom-mező

A sulyom igen kényes a víz tisztaságára - a Dráva nyugodtabb vizű holtágaiban
mondhatni egyenesen szuperül érzi magát!

Ő tehát a sulyom. Az igencsak szúrós, "gúla" alakú (és a fotón nem látható) termését régebben és helyenként megszárították, azt megőrölve egyszerűbb lisztet nyerhettek belőle.