Ha már a vízitúráink fő eszközét - amennyire ez virtuálisan érdekes lehet... - korábbi bejegyzéseinkben többrészes sorozatban bemutattuk, s egy-két alapfilmre is hivatkoztunk, de még nem indult be az igazi vízitúraszezon, hadd álljon itt alant néhány vízitúrával, táborozással kapcsolatos érdekes és/vagy fontos elvi alapvetés.
Természetesen joggal remélhetjük, hogy akik ezt az oldalt böngészik, ill. akik eleve ebben a témában keresnek a neten, annak a legalapvetőbbeket nem kell említeni, talán még ráutalni sem. Van azonban néhány olyan különlegesség, ismeretlen törvény, fogalom, amire azt mondhatjuk - mondtam én is -, hogy nahhhát, a fene gondolta volna; hogy melyik az, inkább nem árulom el...
A saját tapasztalatainkon, családi neveltetésünkön és józan eszünkön, hótiszta kalandorszívünkön kívül
1.) a jelenleg hatályos 1996. évi LIV törvényt
az erdőről és az erdő védelméről, amely az 1986-osat írta felül,
2.) és részben Bokody József Kék vizeken - Vízitútázók útikalauza című 1999-ben megjelent könyvét használtuk fel.
3.) Külön köszönetet érdemel még a Vidra Vízitúra honlapja is!
************************************************************
Nem ragozzuk a kulturált sátorozás, tűzrakás, fagyűjtés, hulladékkezelés, hangerőszabályozás, mosás, mosdás stb. "szabályait", a közös használat - közös felelősség elvét, de azt pl. érdemes a közepébe vágva megjegyezni, hogy gyakran hallunk olyat, hogy a szemetet el lehet ásni, aztán az majd lebomlik. Hát nem, és különösen ártéren nem! És az esti tábortűz másnapi hűlt helyén se hagyjuk ott a nem lebomló cuccokat - "lehetőleg" a lebomlót sem. Egy ócska nejlonzacskó mindig akad, amibe lehet ezeket gyűjteni, és magunkkal vinni.
Jótanácsok, okosságok
Talán nem fölösleges a sátor ill. bármilyen alvóhely kijelölésénél néhány alapszempontot figyelembe venni:
- a konkrét alvóhely legyen lehetőleg vízszintes (& sima) és vízmentes;
- ne "nagyon direkt" a víznél terítsük le derékaljunkat, különösen ha az elmúlt időben a vízgyűjtőterületen nagyobb mennyiségű csapadék hullott...;
- nézzünk fel, nincs-e a fejünk fölött közepes, nagyobb száraz ág, amit egy viharosabb szél letörhet, és...;
- ha területen gyanúsan sok a patanyom, akkor reggel erős és zajos fogadtatásban is részünk lehet... (ez a derék elővigyázatosság egy estére kiűrült, reggelre, délelőttre azonban benépesülhető szabadstrand esetén is igaz - egyszer nagyon megtapasztaltam, és igen nagyon módfelett kellemetlen emlék maradt utána);
- érdemes nagyjából kisakkozni, reggel hol fog felkelni a nap (jó, jó, keleten, na de mégis) - mert nyáron, ha nem kell korán kelnünk, nem jó a felforrt sátorban ébredni. Egy fa vagy nagyobb bokor (házfal stb.) sokat segít!
"Vad" kemping-e a vadkemping itthon?
A már említett "erdőtörvény" paragrafusai is kitérnek erre a kérdésre, hadd álljon itt közülük pontosan idézve néhány [kiemelés tőlünk!]:
"Az erdőterület üdülés és sportolás céljából történő látogatása
80. § (1) Az erdőterületen - annak rendeltetésétől függetlenül - üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte. A fokozottan védett természeti területen levő erdőben való tartózkodásra a természetvédelmi jogszabályok az irányadók.
(2) Amennyiben az erdőterületet az (1) bekezdésben meghatározott célból látogatják, az erdőgazdálkodó ezért díjat nem kérhet, azonban jogosult ténylegesen felmerült költségének és kárának megtérítésére.
(3) Az erdőterület látogatója az erdei életközösségben, az erdő talajának és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet nem zavarhatja.
(4) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, virág és díszítőlomb állami tulajdonban levő erdőterületen való gyűjtését.
81. § Az erdőterület üdülési, illetőleg sportolási célból - a kijelölt út kivételével - nem vehető igénybe, amennyiben az
a) az erdősítés területe, amíg a rajtalévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri;
b) az erdészeti szaporítóanyag termelését szolgáló földterület (csemetekert);
c) az erdőrezervátum területe; továbbá
d) ha az erdőterületre való belépést az erdészeti hatóság erdővédelmi, a természetvédelmi hatóság természetvédelmi okból, illetőleg az illetékes katonai, határrendészeti vagy nemzetbiztonsági szerv megtiltotta.
82. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőterületen:
a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni, lakókocsit felállítani;
b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;
d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
e) sportversenyt rendezni.
(2) Az erdőterületen kerékpározni és lovagolni, motorral, illetőleg gépkocsival közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad.
(3) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni, mely azonban nem érinti az arra jogosult kárigényének a károkozóval szembeni érvényesítését.
83. § (1) Az erdőgazdálkodó - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - átmenetileg korlátozhatja, illetve feltételhez kötheti az erdőterület egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott tartózkodás
a) másnak életét vagy testi épségét, vagyoni biztonságát, valamint
b) az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését
veszélyezteti vagy akadályozza. Amennyiben a korlátozással érintett erdőterületet külön megállapodás alapján természetjáró szervezet is gondozza, az erdőgazdálkodó a korlátozás elrendelését megelőzően köteles kikérni e szervezet véleményét.
(2) A vadászati jog gyakorlására jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdőterület egyes részeinek a látogatását, amennyiben az
a) a vadászati jog gyakorlását lényegesen akadályozza, illetőleg
b) a vadállományt különösen veszélyezteti.
84. §
[...]
(2) Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdőgazdálkodót a törvényben foglalt előírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére.
85. § Aki az erdőterület látogatását korlátozza, az köteles a helyszínen a megfelelő tájékoztatásról gondoskodni."
És vízitúrán?
A választ lássuk erre a már szintén a poszt elején említett (1999-es!) Bokody-könyvből idézve, ami még a 86-os, érvényben lévő elvi állásfoglalásra hivatkozik:
"Vízitúrázók a túra (vízfolyás útvonalán érintett helység területén a vízparti táborozásra kijelölt helyen, ennek hiányában a vízfolyásnak a helységek belterületi határain kívüli részein - a parttól mintegy 50 méteren belül - táborozhatnak.
Tavakon, állóvizeken történő vízitúrázásnál csak az arra kijelölt helyen lehet táborozni. A vízitúrázók kötelessége a környezet és a tisztaság megóvása." (17.o.)
Kell-e ezt öszefoglalni? A legtöbb európai országgal ellentétben hazánkban a "megtűrtebb" kategóriába tartozik a szabad sátorozás. Nincs ugyan a törvényben, de evidens, hogy arcpirító, akarom mondani pofátlanság kemping közelében sátrazni "ingyér", aztán "jól" besurranni a fizetős területre zuhanyozni és kakipisilni. És ugye a paragrafusokból az is kitűnik, hogy mindez nem a bp-i Clark Adam térre vonatkozik...
[Hamarosan még egy látványos nahhhhááát-bejegyzést szentelünk a ránk vonatkozó, hatályos hajózási szabályzatnak, néhány érdekesség folyóvizeinkről adatokkal videókkal, és természetesen idei túrabeszámolókat is publikálunk rengeteg fotóval!]
I.Z. és Sz' A'
Bejegyzések
