Kenuzni csak akarni kell.

Santa Catalina Island, Los Angelestől kb. 70 km-re délre annak,

aki szeret térképet nézegetni...

SZ'A'

Dél-Afrika evezve

Szívesen ábrándozunk színes térképek és szellőléptű gondolataink segítségével messzi vidékek bejárásán. Meg aztán itt van ez a vébé is... Na, így született meg az az ötlet, hogy kicsit átnézzünk a dél-afrikai vizekre, evezős terepekre.

A témához (az óceánon kívül) adja magát az ország legnagyobb (leghosszabb és legbővizűbb) folyója, az Oranje (a helyi hivatalos afrikaans nyelven Oranjerivier). Nevét az egykor itt is tanyát verő holland uralkodócsalád színéről, a narancssárgáról kapta, és... De hagyjuk a nyelvészkedést! A folyó hihetetlenül kiszámíthatatlan, rapszodikus vízjárással halad keletről nyugat felé. Ha valaki a Google Earth-ön alaposan megnézi a képeket, kisebb-nagyobb szigetekkel teli, helyenként sziklás kanyonban folydogáló, sekély víznek látszik, ám ahogyan pl. az alábbi, a namíbiai határhoz közel lévő Augrabies-vízesésnél februárban, vagyis az ottani nyárvégen, ősz elején készült felvételen látszik...

...itt nem nagyon hasznos kenuval szotyizva-fütyörészve csorogni. Igaz persze, ez is inkább azon múlik, kinek milyen távlati tervei vannak az otthonnal, a családdal, saját magával és természetesen a további kalandoros vizitúrázással kapcsolatban. Meg aztán nem hallatszik a parti fák közül a sárgarigó éneke sem. Meg fák sincsenek. (Sincs - kedvenc, különleges ragozású szó...)

Máskülönben azonban az evezés akár kenuval, akár kajakkal különleges élmény: "jó meleg" van, kanyarog (meanderezik) a folyó, lehet kerülgetni a zátonyokat és a sziklákat, és a végén "jól be lehet csusszanni" az Atlanti-óceánba.

Valahogy így lehet ez...
Szevasztok!
Ne álmodozzatok, hanem gyertek inkább a Tiszára, Rábára, Szigetközbe stb., stb.!

Sz'A'

5. Vitézlő képekben

Képes beszámoló az 5. Vitézlő teljesítménytúra rakaca-tavi ellenőrzőpontjáról, ahol mi, Kalandorok a kombinált távokon megkenuztattuk a népet.

Páratlan, régi kenutúrás videók Kanadából!

Érdekes felvételekbe botlottunk a legnagyobb videómegosztón! Bár szinte a blog első bejegyzése óta gyűjtjük a továbbadásra érdemesnek tartott videókat, képeket, történeteket és adatokat (amelyekből még rengeteg közlésre várakozik), a mostani három felvételt rögtön közzé tesszük! Annyira lenyűgözött a képsorok ritkasága, a belőle sugárzó idilli hagulat, ezen belül is a harmadik mozgókép különlegessége, és nem utolsó sorban az, hogy a fekete-fehér filmek a kenuzás (egyik) őshazájából, Kanadából származnak! (Nem véletlen, hogy az eddigi 74 posztunkból a második helyen mutattuk be az indián kenu készítésének kanadai kisfilmjét,  és a hatodik helyen beszéltünk a szintén idevalósi Bill Masonról és legendás piros kenujáról; de ezen kívül is várakozik még a színfalak mögött kanadai érdekesség a kenuzás történetéből!)

Tehát Kanada és a történet!

Az alábbi filmekhez ugyan hosszú történet tartozik, ám mivel talán sokan munkaidőben olvassák e bejegyzést, nem taglaljuk nagyon részletesen. Ami azonban szorosabban ide tartozik, az a következő:

A délkelet-kanadai Ontario-tóhoz közel fekvő Yarker kisvárosból származó, 28 éves Clarence Maxwell Ewart 1917 nyarán feleségül vette Edith Doane tanárnőt. ("Nahhhhát!" - horkannak fel sokan gúnyosan. Na, de várjál, várjál!...) Nem tudjuk, milyen anyagi helyzetben volt a két család, belefért-e volna egy közhelyes velencei vagy párizsi nászút, lerázva magukról a még aggódó szülőket és az esküvői ceremóniában valamilyen hibát mindig találó, savanyú rokonságot. Ők ketten mindenesetre valami sokkal kalandosabbat (mert ugye ez a kulcsszó...) kerestek, hátországukat le-, közös életüket összekapcsoló útra vetemedtek. Rögtön (tehát abszolút közvetlenül) a szertartás után felkunkorodtak, hogy kenuba szállva abszolválják mézes hetüket: 230 mérföldet, vagyis kb. 370 kilométert.

Ha jót akarsz, mindenképpen nézd meg a képeket
az itt elérhető diavetítéssel!
Becs' szó, nem bánod meg!!!

Clarence gyakorlott halász volt, így a 30 napos túra alatt gyakran fogyasztották a folyók, tavak lábatlan élőlényeit (az egyik képen éppen sügért pucol a vízparti sziklákon). Márpedig pecázásra bőven jutott idő, ha gyors számolás után megállapítjuk, hogy naponta átlagosan csak mintegy 13 kilométert eveztek. De hát miért is siettek volna...

Aki szeret gondolatban papír vagy online térképek felett repülni, annak elmondjuk, hogy útjuk Montréaltól az Ottawa- (tehát nem a "híresebb" Szent Lőrinc-!) folyón haladt délnyugat felé. Elérve a több, mint 150 éve Kanada fővárosaként helyt álló Ottawát (neve a huron indiánok nyelvén kereskedőhelyet jelent) a Rideau-folyón délnek fordultak, majd kisebb-nagyobb tavakon, folyócskákon és földnyelveken átkelve elérték Clarence szülővárosát, Yarkert.

Az Ewart-házaspár első útja ("Kettejük Hajója az Élet Vizén", öhöm, öhöm... ezt inkább kihagyjuk...) annyira jól sikerült, hogy a következő év, tehát 1918 áprilisának elejére meg is született fiuk, Peter. Peter Ewart, aki később festő lett, és főként Kanada kanyargó folyói és tiszta vizű tavai által szabdalt déli hegyvidékeit ábrázolta naiv ecsetvonásokkal.

A filmekről

A beharangozott felvételek első darabja akkor készült, amikor Clarence és Edith fia, Peter már 9 éves volt, a feltöltő szerint 1927-ben, mégpedig a netes térképeken sem megnevezett, mindössze 5 km hosszúságú, az apa szülőhelyéhez igen közel fekvő, akkor még jóval kevésbbé körbeépített Varty-tó partjai mentén, az adatok szerint (a többi filmhez hasonlóan) 16mm-es filmre. Bár a képsorok láthatóan nélkülözik a spontaneitást (mindketten szemből vagy oldalról láthatóak, sosem "csöppenünk" bele egy-egy jelenetbe, hanem mindig a snitt utáni pillanatban indul, ill. néha-néha belenéznek az objektívbe: "Na, mehet? Veszed? Figyelj!"), egy alkalommal mégis megtörténik a "baki", mikor Clarence főzés közben leveri az egyik gőzölgő serpenyőt... Hang természetesen nincs hozzá!

Nagyobb térképre váltás

A Varty lake elhelyezkedése

Clarence és Peter, apa és fia kenuval kempingezik a Varty-tónál. (1927.)
(Ha nem akarna indulni, a kis kerek, csúsztatható keresőgonbbal meg kell bökdösni...)

Kenuszállítás a Montréalban

A következő képsorok megtekintése előtt hangsúlyoznunk kell, hogy a kenuba "döfött" vitorlavásznon látható szimbólum eredeti jelentése távol áll a később rárakódottól. Azelőtt és még ma is számos, egymástól földrajzilag távol eső kultúrákban pozitív tartalmat (pl. a "jó szerencsét") hordozott és hordoz!

Peter Ewart egyik képe: Trapper in the Snow

(trapper = csapdaállító vadász)

Sz'A'

Kenu? Tél? Kanada!

Addig nem nyugszunk, amíg nem vízitúrázunk jégen, félig befagyott vizen egy hazai, téli folyón... De addig, amíg arról nem készítünk filmet, megmutatjuk másét. A kanadai Huron-tó - a Kaszpi-tavat-tengert nem számítva - a harmadik legnagyobb vízfelszínnel bíró állóvíz a világon, ebbe, pontosabban ennek egyik öblébe folyik a szolíd vízhozamú, kanyargós, mocsaras területeket is átszelő, ám többnyire művelés alá vont területek által határolt Nottawasaga folyó.

Nagyobb térképre váltás

Itt készült az alábbi felvétel:

Vitézlő Teljesítménytúra - rövidfilm

.

.

Elkészült hangulatkeltő kisfilmünk a hétvégi teljesítménytúráról, ahol mi, Kalandorok a sok ellenőrzőpont közül csupán egyek voltunk - de nem akármilyenek!

Az immár negyedik alkalommal megrendezett erőpróba idén új akadállyal, a Rakaca-tavi kenuzással bővült. Azok a vitézek, akik a kombinált, 25 km-es gyalogos útvonalat választották, betérhettek (be kellett térniük) hozzánk egy jóízű evezésre. Barna Gyuri kivételével, akinek a bőrébe a Bádogember bújt, nem igazán tudjuk, hogy ízlett a kihívás többi fogása, mivel mi a tó északkeleti partján megbúvó horgásztanya területén időztünk egész szombaton. Másnap a Bódva-patakhoz látogattunk.

Itt debütált új kísérő- és vontatókocsink is!

(A jobb minőségért - ha megjelenik - érdemes a "HQ"-gombra klikkelni!)

Köszönjük a mintegy 1000 fős Túraközösségnek a jelenlétet, és velük egy magasságban köszönet a Főszervezőknek (az Antal családnak), a Szervezőknek az alapos, figyelmes, minden részletre kiterjedő, (számunkra látható) nem idegeskedő munkát és vendégszeretetüket!

A képre kattintva a túráról olvashattok még utólag is (egy ideig!) élő, frissülő információkat!

szöveg: Sz'A'

Interjú egy kenuban - Waszlavik Gazember!

...szóval egy átlag kenuban a metróalagút-építésen, a tevepiac-homoktakarításon és egy Wagner-opera színpadra vitelén kívül mindent, tehát MINDENT el lehet végezni, legyen az föld-levegő-rakéta indítása vagy analóg film előhívása. A részecskegyorsítás pedig mondhatni a röhejesen primitív dolgok közé tartozik...

Na jó, jó, de lehet-e interjút adni? Akinek a fenti felsorolás után valamiért még mindig kétségei akadnak, az nézze meg a munkahelyén vagy otthoni dologidőben az alábbi izgalmas bejátszást az ismert polihisztor, Waszlavik Gazember Petőfi Velorex Sámán Szabadcsapat Ullmann Mónika László főszereplésével.

Ahogy Laár András mondta: Ez, kérem, hülyeség!

Sz'A'