1.

Bár a megfelelő helyiértékén kezeljük a dolgot, hadd írjuk le hátradőlten, mosolyogva, (normál betűmérettel, szokásos színnel), hogy... hogy egy éves a blog. Ennyi. Nem szeretnénk megadni magunkat a számok misztikus bűvöletének, tudjuk és mondogatjuk is magunkban, hogy ez csak egy blog, a valóságnak csupán egy félreeső zuga... Mégis halkan és szerényen reméljük, hogy az ebben az egérlyukban született feljegyzések - a szerzőkön kívül - néha egy-egy vendégnek is örömet okoztak.

Az első írás ...khmmm...  a Kalandorok szíve felé vezet, az pumpálja tovább a bennünk lévő indián vért. És akkor gyorsan mondjuk is ki: hiába tanultunk meg szinte a nulláról indulva kissé html-ben írni/programozni, hiába lettünk rutinosabbak a youtube-ra feltett videóink hajnalig-reggelig tartó vágásában, hiába győztük le ezereszer a szerver vagy a gép lefagyását, és hiába edződtek meg idegszálaink ebben az értelemben is, és hiába lettünk "jártasabbak" az órákig tartó neten böngészéssel a vízitúrázáshoz kapcsolódó témákban, szóval mindezen blogügyködés, fészbúkolás "mind hiába", mert az első bejegyzés világa, Winnetou, Pida és Old Shatterhand koszos, véres, földön-vízben lapulós, tábortűzfüstös mindennapjai sokkal közelebb állnak hozzánk. Nem is tudunk elszakadni tőle. Egyszerűen lehetetlen.

E szerény évforduló alkalmából hoztunk forgalomba egy olyan palackozott terméket, amely szakértőink szerint - hogy is szokták mondani? - hiánypotló és hagyományteremtő. Meg zöldmezős és tendereztetett. És exkluzív alakformáló & welness. Meg minden. Ha evezni akarsz, öntsd ki, ha megszomjaztál, igyál belőle. Ennyi. A műanyagot meg szelektívbe.

Sz'A'