"[...]Sir Ed [Edmund Hillary, új-zélandi hegymászó, aki Tendzing Norgaj nepáli serpával először mászta meg a Csomolungmát] hangjában azonban volt egy huncut hangsúly, amely arra utalt, hogy több volt ebben a történetben, mint amiről beszélt. A helyzet valóban kétségtelenül feszült, ijesztő és drámai volt. De Sir Ed túlságosan is úriember volt ahhoz, hogy körbeszaladgáljon a pódiumon, karjával hadonásszon... Inkább lekicsinyelte a helyzetet, és hallgatóira bízta, hogy elképzeljék azt maguknak.
A lekicsinylés - a trükk, amellyel úgy teszünk hatásossá egy történetet, hogy egyszerű stílusban, iróniával keverve adjuk elő - a kalandmesélők régi hagyománya. Lényege az, hogy azért fedünk fel kevesebbet, hogy ezáltal többet mondjunk.
A lekicsinylő kalandbeszámolók eredete a XIX. századi brit felfedezők idejére nyúlik vissza. Akár szomjan halni készültek a sivatagban, akár egy sarki expedíción fagyoskodtak, esetleg fejvadászok támadták meg őket, ezek a felső tízezerből származó britek mindig leértékelték élményeiket a beszámolókban.
[...] Végül is a viktoriánus Anglia idején járunk, ahol a Királyi Földrajzi Társaság tagjai előtt álló, expedíciójáról beszámoló utazó számára a megfelelő viselkedés éppolyan alapvető volt, mint a cilinder és a frakk. Elfogadhatatlan volt, hogy valakit elragadjanak érzelmei. A lekicsinylés az illemkódex része volt."
De az idők változnak. A '90-es évek a teljes kitárulkozás évtizede lett. Divatossá vált, hogy a kitűződön viseld a szívedet, hogy a bulvárlapok kitárgyalják a személyes tragédiád minden hajmeresztő részletét. Ebben a környezetben a lekicsinylő mászó veszélyeztetett faj lett.
Részletek Greg Child: Képeslapok a párkányról c. könyvének A lekicsinylés mesterei fejezetéből. Corbis Könyvkiadó, Budapest, 2005. (A két kép pedig a yourdiscovery.com-ról ill. a tv.yahoo.com-ról)
Sz'A'
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése