Bodrog, Moldva, Rajna-mente

A mostani hétvége, vagyis július 2-4. - a jelenlegi vízállás miatt - ideális időpont egy Bodrog-ártér-túrához, ennek költsége 6500,- forint, ami talán nem is olyan nagy összeg egy hirtelen elhatározáshoz... Ha valaki így döntene, keressen meg minket a 30/948-4223-as számon, az info [kukac] kalandor-vizitura.hu címen, vagy (hosszabb reakcióidővel számolva...) a Fészbúkon.

Mivel az augusztus 9-15 közötti (csehországi) Moldva-túra létszáma betelt, új időintervallumot vetettünk be! Akik már régóta tervezik, de most lemaradtak, vagy esetleg máshonnan (pl. innen) kaptak kedvet hozzá, azok augusztus 16-22-ig jöhetnek velünk erre a festői vidéken kanyargó, sekély, ám viszonylag gyors folyóra evezni. A túráról leírást itt találhattok!

*           *           *           *           *           *           *           *

Az előző bejegyzésben hosszabbra nyújtottunk a nyakunkat, hogy Európán kívülre, a vébének otthont adó Dél-afrikai Köztársaságba nézzünk át "evezésügyileg". Az a beszámoló pusztán földrajzi tanulmányainkon és netes keresésen alapult, ezúttal azonban a kézzel fogható valóságot közvetlenül, saját szemünkkel és fényképezőgépünkkel tapasztaltuk meg Németországban. A múlt héten ugyanis - egészen más okból - a Rajna, a Mosel és egy-két mellékfolyójának mentén jártunk, ott lőttünk néhány képet. Egészen pontosan az egyik legnépszerűbb német gyógyfürdőhelyen, Bad Emsen (kb. 1 km/h-val) keresztülzúgó Lahn-folyóról és kenusairól, ill. a Rajnáról és a Mosel-Rajna-öszefolyásról (ez utóbbit Deutsches Ecknek nevezik).

A Lahn Bad Emsnél

Deutsche Jungen auf dem Lahn...

A bad emsi evezősklub stégje... (Vagyis "Bááád Emszié!"...)

Emlékezzünk csak a német western-filmekre...

A Lahn és egy orosz orthodox templom Bad Emsben

Ez már a Rajna - hihetetlen forgalom folyamatosan

Folyamkilométer-tábla a Rajnán

Duzzasztó a Rajnába torkolló Moselen

Hajóleeresztő sínpárok a Mosel bal partján,

közvetlenül a Rajnához csatlakozás előtt

Balra a Mosel, jobbra a Rajna vize - Deutsches Eck Koblenznél

Balra Koblenz városa, a Rajna és a Mosel,
jobb szélen Bad Ems és a Lahn.

Nagyobb térképre váltás

Sz'A'

Dél-Afrika evezve

Szívesen ábrándozunk színes térképek és szellőléptű gondolataink segítségével messzi vidékek bejárásán. Meg aztán itt van ez a vébé is... Na, így született meg az az ötlet, hogy kicsit átnézzünk a dél-afrikai vizekre, evezős terepekre.

A témához (az óceánon kívül) adja magát az ország legnagyobb (leghosszabb és legbővizűbb) folyója, az Oranje (a helyi hivatalos afrikaans nyelven Oranjerivier). Nevét az egykor itt is tanyát verő holland uralkodócsalád színéről, a narancssárgáról kapta, és... De hagyjuk a nyelvészkedést! A folyó hihetetlenül kiszámíthatatlan, rapszodikus vízjárással halad keletről nyugat felé. Ha valaki a Google Earth-ön alaposan megnézi a képeket, kisebb-nagyobb szigetekkel teli, helyenként sziklás kanyonban folydogáló, sekély víznek látszik, ám ahogyan pl. az alábbi, a namíbiai határhoz közel lévő Augrabies-vízesésnél februárban, vagyis az ottani nyárvégen, ősz elején készült felvételen látszik...

...itt nem nagyon hasznos kenuval szotyizva-fütyörészve csorogni. Igaz persze, ez is inkább azon múlik, kinek milyen távlati tervei vannak az otthonnal, a családdal, saját magával és természetesen a további kalandoros vizitúrázással kapcsolatban. Meg aztán nem hallatszik a parti fák közül a sárgarigó éneke sem. Meg fák sincsenek. (Sincs - kedvenc, különleges ragozású szó...)

Máskülönben azonban az evezés akár kenuval, akár kajakkal különleges élmény: "jó meleg" van, kanyarog (meanderezik) a folyó, lehet kerülgetni a zátonyokat és a sziklákat, és a végén "jól be lehet csusszanni" az Atlanti-óceánba.

Valahogy így lehet ez...
Szevasztok!
Ne álmodozzatok, hanem gyertek inkább a Tiszára, Rábára, Szigetközbe stb., stb.!

Sz'A'

Még mindig a segítségről...

A 1749-es (vöröskeresztes) számmal továbbra is 200 forinttal támogathatjuk, támogathatjátok a májusi-júniusi árvíz által sújtott területek kárenyhítését és az újjáépítést.

1749

Ha egyszer hívod: 200, ha ötször, akkor 1000 forint...

Folyóink, patakjaink - kenyéradóink

Nem lehet "túl sok" az árvízsújtotta emberek megsegítésére buzdító megjelenési felületek száma - mi is erre, az adakozásra vagy bármilyen más, szervezett segítségre kérünk mindenkit. Az árhullám levonulása után is.

Ha valamiért/valakikért kezességet lehet vállalni az adományok célbajuttatásáért, akkor (nyilván még többek mellett) a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat egész biztosan olyan! Hogy mit lehet rajtuk keresztül elérni, elintézni, azt honlapjukon a Mit tehetek én? cím alatt olvashatjátok (pénzadomány számlaszámra, természetbeni segítség stb.)! Érdemes őket hívni az oldalon lévő városi számon, mit vigyünk és hova.

Nyilván már sokan mindenki hallotta, de azért itt is hangozzék el a két segélyvonal száma:

- a 1749-es hívásonként 200 forint a Magyar Vöröskereszten keresztül;

- a 1752-es szám a Nemzeti Segélyvonalé, amit (egyelőre?) csak vezetékes készülékről és Témobilról hívhatunk "bruttó" 250-ért.

Sz'A'

Don Quijote, a vízitúrázó

A hosszúkás, napszítta arcú, szikár termetű, félbolond, elmés, nemes Don Quijote így beszél egy alkalommal kisebb társaság előtt a vízitúrázás lelkületéről - nem egészen arról, de most így állítjuk be:

"Én, borbély úr, nem vagyok Neptun, a vizek istene, s nem kívánom, hogy okosnak tartsanak, ha nem vagyok okos; én csak abban fáradozom, hogy a világnak értésére adjam, milyen öreg hiba, ha elmulasztja föleleveníteni azt a boldog időt, midőn hajdan a kóbor lovagrend viaskodott. De ez a mi elsatnyult korunk nem is méltó, hogy azt a nagy boldogságot élvezze, melyet azok a századok élveztek, amikor a kóbor lovagok vállalták magokra s hordozták a súlyos terhet, hogy az országokat védelmezzék, a hajadonokat oltalmazzák, az árvákat és kiskorúakat gyámolítsák, a kevélyeket megbüntessék, s az alázatosokat megjutalmazzák.

A mai korban a legtöbb lovagon inkább a selyem meg a bársony suhog, s drága szövetekbe öltöznek, ahelyett, hogy páncéllal öveznék magukat. Ma már a lovagok nem hálnak szabadban, a levegőég minden zordonságának kitéve, tetőtől talpig fegyverben; ma már nincsen, aki lábát ki sem véve a kengyelből, lándzsájára támaszkodva, legfőbb gondjának ismerje - amint mondani szokás -, hogy meglopja az álmot, mint a hajdani kóbor lovagok cselekedtek; ma már nincs egyetlenegy sem aki egyik erdőből ki-, a másik vadonba berontana, onnan megint a viharzó és háborgó tenger kopár és elhagyott partjára sietne, ahol kis csónakot talál, evező, vitorla, árboc és minden kötélzet nélkül, rendületlen bátorsággal mégis beugrik, s odaveti magát a mélységes tenger könyörtelen hullámainak, pedig hol égig hajítják, hol feneketlen mélyre süllyesztik alá; ő azonban a legyőzhetetlen viharnak feszítve mellét, alig eszmél föl, s már háromezer mérföldnyire van onnét, ahol hajóra szállt, s a távoli ismeretlen földön partra szökve, olyan dolgok történnek vele, hogy méltók a följegyzésre, de nem pergamenre, hanem ércbe kívánkoznak.

De manapság a renyheség diadalmaskodik a serénységen, a tétlenség a buzgalmon, a bűn az erényen, a fennhéjázás a bátorságon, az elmélet a gyakorlaton a fegyverforgatás terén, mindez csupán az aranykorban és a kóbor lovagokban élt és ragyogott."

(M. de Cervantes. Don Quijote. II. rész, 1. fejezet. A képeken DQ. és fegyverhordozója, Sancho Panza)






Eddig a részlet.

Sz'A'